Idén nyáron olyan aszályt tapasztalhattunk, amilyen 121 éve ne volt Magyarországon, a száraz időt pedig rendkívül megszenvedte a mezőgazdaság. A búza és a kukoricatermés is rekordalacsony volt 2022-ben, azonban az ősz beálltával más mezőgazdasági munkák kezdődnek meg. Ezek közül a legfontosabb a szőlőszüret és annak időszaka. A mezőgazdasági munkáknál viszont nem csak az aszály jelent gondot idén, hanem a munkaerőhiány is. Erre területre általában is nehéz embert találni, most viszont az általános munkaerőhiány miatt még nagyobb kihívás lehet a szüretet lebonyolítani - írja a Pénzcentrum.
Durva, mennyit kereshetsz most agrárgépészként: rengeteg embert várnak
Ahogy sok más mezőgazdasági munkánál, így a gyümölcstermelésben is szezonmunkákról lehet beszélni. Ma már nagy részét gépekkel végzik ezeknek a munkáknak, de a késő ősztől kora tavaszig tartó metszés és a betakarítás továbbra is emberi "kezeket" igényelnek, méghozzá nem is keveset. Míg az első esetében a gazdák igyekeznek állandó vagy családi munkaerővel megoldani a munkavégzést, addig a szüretnél a legtöbb helyen szükség van idénymunkásokra. Ideiglenes munkaerőt pedig nehéz találni a már említett problémák miatt.
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint nagyobb eséllyel indulnak azok az ágazatok vagy vállalkozások, amik a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani. A gyümölcstermesztésben egyébként a legnagyobb munkaerőigény a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik, amibe a termésritkítás, majd a szüret tartozik bele. Ezek az ágazatok meglehetősen munkaerőigényesek, többek között ezért is jelent komoly kihívást embert találni.
Napi 15 ezret is kereshetnek ezzel az élelmes magyarok: ehhez végzettség sem kell
Bármennyire is meglepő, a munkaerőhiány ma már csaknem akkora gondot okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben, mint az időjárási anomáliák. Nemhogy szakképzett dolgozókat, de idénymunkásokat is alig találni az egész országban, de Európa-szerte is
- magyarázta az általános mezőgazdasági munkaerőhiány problémáját Dr. Apáti Ferenc.
Ezért van az, hogy a vállalkozóknak emiatt "muszáj" egymásra licitálni a bérekben, hogy sikerüljön elég embert szerezni a csúcsidőszakokhoz. Ráadásul egyáltalán nem mindegy, hogy van-e elég munkaerő, ugyanis ez a termés minőségét és mennyiségét is nagyban befolyásolja. Az általános munkaerőhiány hosszú távon nagyon komoly következményekkel jár: ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. Ez igazán a legnagyobb munkaerő-igényű ágazatokban látszik meg, mint az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, vagy a kézi betakarítású zöldségek esetében.
Szakértők szerint az elmúlt öt évben a munkabérek évente átlagosan 15%-ot emelkedtek, tehát összesen mintegy 60-70%-ot. Az, hogy mennyit lehet keresni a szüret ideje alatt, függ a területtől: az északkeleti országrészben csak 9-10 ezer forint körül van a nettó napi bér, addig az ország középső és nyugati részein viszont napi 12-15 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, ez pedig már 260-330 ezer forintos nettó bért is jelent az idei szüreti szezonban. A KSH 2021-es adataiból kiderült, hogy tavaly szőlő-, gyümölcstermesztőként átlagosan bruttó havi 229 484 forintot lehetett kapni. A szakértők viszont úgy vélik, hogy ennél jóval magasabbak a bérek, ráadásul tavalyihoz képest 15-20%-os béremelés biztosan volt. Ez jól bizonyítja, hogy a gazdák igyekeznek minél több bért kínálni az emberhiány orvoslására.
Ezzel keresnek havi nettó 500 ezret az élelmes magyarok: ilyen papír kell hozzá
Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a lapnak elmondta, hogy ezeknél a munkáknál egyébként traktorosként lehet a legjobban keresni: ebben a munkakörben nem ritka a bruttó 600 ezer forintos havi fizetés. Szintén kiemelte, hogy egy nagyon nehéz és fizikailag megterhelő munkáról van szó. Ő is úgy látja, hogy a bérek 2022-ben jelentősen emelkedtek, jellemzően a minimálbér növekedésével arányosan
A gépesítés lehet a megoldás?
Az emberhiány kiküszöbölésére az egyik lehetséges megoldás a gépesítés növelése, azonban ez hosszabb távon tudja orvosolni a problémát, ráadásul jelentős anyagi befektetést igényel. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára hozzátette, hogy a kézi munkaerő költségének növekedése miatt a jellemzően európai szüretelő kombájn gyártó vállalatok komoly innovációt hajtottak végre annak érdekében, hogy a szőlőt a legkisebb fizikai sérüléssel és a legnagyobb odafigyeléssel takarítsák be akár dombvidéki területeken is. Elképzelhető, hogy a gépesítés hosszú távon a jelenleginél jóval alacsonyabb munkaerő-szükségletet fog eredményezni a szüreti munkákban, de a mostani emberhiánynak komoly következményei lehetnek. Az aszály miatt nagyon komoly károkat elszenvedett mezőgazdaság helyzetét csak tovább rontja, ha nincs, aki el tudná végezni a betakarítást, ami komoly költségveszteséget jelenthet a gazdáknak.
