Mostanra 10-15-szeresére emelkedett a gáz- és villamosenergia ára az inputanyag és a munkaerő drágulása mellett a magyarországi kertészeti szektorban, így elmondható, hogy egy év alatt 30-50 százalékos drágulás figyelhető meg a termelési költségekben - közölte az Agrárszektorral a Fruitveb. Kiemelték, hazánkban komoly előnyt jelenthet a termesztők számára, - akár a holland hajtató kertészetekkel szemben is - hogy komoly termálvizes energiaforrásokban bővelkedünk, így a termál kutakkal történő fűtés már régóta elterjedt a hajtatásos termesztésben, mondhatni, minden új üvegházi beruházás részeleme a termálvizes fűtés. A jelenlegi piaci környezetben tehát a költségek csökkentésére használható geotermikus energia még valamelyest előnyt is jelenthet, ugyanakkor teljes mértékben még ezzel sem váltható ki a termelés energiaszükséglete.
Alternatívaként említhetjük szintén kiegészítő jelleggel a napelemes villamos energiatermelést, amit sok helyen alkalmaznak már, de jelenleg a hirtelen megugró telepítési számmal felmerülő hálózati korlátok és kormányzati intézkedések megnehezítik az új telepítéseket.
Ezzel szemben a villamos energia ára 10-15-szer akkora, mint egy évvel ezelőtt, így a hajtató kertészetek próbálnak minden lehetséges módon takarékoskodni az energiával - ismertette lapunkkal a szervezet. Segíthet például a korszerű, energiatakarékos LED-es égők és rendszerek használata, de ezen túl szükséges lehet az őszi-téli hónapokban a kiegészítő világítás időtartamának csökkentése, vagy bizonyos esetekben használatának mellőzésére is. Ugyanakkor mivel az őszi-téli hónapokban szükséges az üvegházi termesztésben a megfelelő kiegészítő világítás, így a működtetési időtartamok csökkentésével a terméshozamok is csökkenhetnek - emelték ki.
Hollandiában már látható, hogy termelők úgy takarékoskodnak, hogy téli termesztésre használt üvegházaikban 80-90 %-ban leállítják a pótmegvilágítást, illetve a nem megvilágított üvegházakban 2-3 héttel később ültetnek.
Bajban vannak a gombatermesztők, de sokkal súlyosabb a helyzet a hazai gyümölcstermesztésben
Magyarországon a kertészeti szektort tekintve a gombatermesztőket sújtja a leginkább az energiaválság, náluk ugyanis a termesztőberendezések klímaszabályozása jelentős elektromos energiaigénnyel bír. Őket követi a feldolgozóipar, a hajtató kertészek, de a szabadföldi zöldségtermelők is bajban vannak, hiszen a termények nagy részét folyamatosan, hűtőházi tárolást követően értékesítik, emellett az öntözési költségeik nekik is jelentősen emelkedtek.
Elképzelhető, hogy a megnövekvő energiaárak miatt a kisebb likviditással rendelkező kertészeteknek fel kell adniuk a jelenlegi tevékenységüket, de általánosan nézve a kertészeti szektort, a hajtatásos/üvegházi termesztés hosszú távon növekedést mutathat majd. Az üvegházi termesztés jelentheti a jövőt, hatékonysági és klimatikus adaptációs tényezőket figyelembe véve. Energiahatékonyság fejlesztésével és erőforrások diverzifikálásával kell majd megerősíteni az üvegházi termesztést a jövőben, de sok múlik most azon, hogy a hajtató kertészetek, hogyan jönnek ki a télből, mennyire tudják átvészelni ezt a nehéz időszakot.
- tájékoztatott a Fruitveb. Nem ilyen "pozitív" a helyzet a gyümölcstermesztőknél, ahol a termőterületek hosszú ideje csökkenő tendenciát mutatnak, és ebben a folyamatban az energiaárak csak kis részt vesznek ki. A folyamatosan rossz évjáratok - gondolva itt a különböző időjárási károkra, mint a tavaszi fagykárok, az aszály, a gyakori jégkárok, az ezek miatt kialakult 30-50 százalékos terméskiesések, a súlyos munkaerőhiányra, ami miatt egyre gyakoribb, hogy nincs kivel elvégeztetni a munkákat, vagy nem lehet megfelelő időben betakarítani, valamint a nyomott termelői árakra - miatt mára nagyon sok gazdának elfogyott a tartaléka. Emellett pszichésen is nehéz elviselni a sorozatosan rossz éveket, így a termelési kedv is nagyon sokaknál elveszett. Mindezek miatt valószínűsíthető, hogy a következő 2-3 évben a gyümölcstermelők több tíz százaléka fel fog hagyni a gazdálkodással, és a termőfelület több tíz százaléka fog eltűnni Magyarországon.
A címlapkép illusztráció (Forrás: MTI/Balázs Attila)