Október 28-án Orbán Viktor miniszterelnök - szokásához híven - interjút adott a Kossuth Rádió "Jó Reggelt, Magyarország" című műsorának. Ennek során jelentette be, hogy a kormány az infláció csökkentése érdekében várhatóan ki fogja bővíteni az árstoppal érintett termékek listáját. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej mellé mi fog felkerülni a listára, de azonnal beindult a találgatás. A legesélyesebb befutóknak a trappista sajt, a kenyér, a vaj, a száraztészta és a tojás látszottak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter november 8-án ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a kormány a napokban dönthet újabb hatósági áras termékkörökről, és hogy olyan termékekről lehet szó, amelyek drágulása 40% felett van, és itthon is előállíthatók.
November 9-én Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a kormány döntött a hatósági ár alá vont újabb termékekről: december 31-ig újabb két terméknél fogják bevezetni a hatósági árat, méghozzá az étkezési burgonyánál és a friss tojásnál. A jelenlegi ismerteink alapján ez az étkezési burgonya minden fajtájára, illetve mindenféle méretű és tartásmódból származó friss tojásra vonatkozik. Ezeknél az élelmiszereknél a kormány a 2022. szeptember 30-án alkalmazott árat fogja rögzíteni, és a nagybani piacok kivételével mindenkire ez fog vonatkozni.
Nagy bejelentést tett Gulyás Gergely: itt van a kormány legújabb döntése az árstopról
A bejelentés, és a két élelmiszer egészének hatósági ár alá vonása azonban rengeteg kérdést vet fel, és legalább ennyi problémával járhat. Ha ugyanis a szabályozás az étkezési burgonya valamennyi fajtájára kiterjed, akkor az A, B, és C típusú burgonyák is ide tartoznak, ahogy a termelői burgonya és a kereskedelmi láncok saját márkás termékei is. Az Agrárszektor ezért megkereste az Országos Burgonya Szövetség és Termék Tanácsot (OBTT), akik kérdésünkre közölték, hogy a tényleges rendelet megjelenéséig nem lehet semmi biztosat mondani az új helyzetről, az azonban biztos, hogy a jelenlegi megfogalmazás a létező legrosszabb forgatókönyvvel járna, mivel a termelőknek át kell vizsgálni az árakat, és ha az árstop tényleg valamennyi étkezési burgonyát érinti, akkor az egyedi árakat eredményezhet az egyes kiszerelések és típusok tekintetében. Arra a kérdésre, hogy a kereskedők át fogják-e hárítani más termékre az árstop miatt kieső bevételüket, az OBTT elmondta, hogy ezt a kereskedőktől kell megkérdezni.
Nem állunk túl fényesen burgonyafronton
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a burgonya termőterülete és termésmennyisége csökkenő tendenciát mutat Magyarországon: 2021-ben 11%-kal kevesebb burgonya termett, mint egy évvel korábban. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint Magyarországon a 6,4 ezer hektárról mintegy 140 ezer tonna burgonyát takarítottak be a termelők október 18-ig. Az AKI felmérése alapján 2021-ben 8,7 ezer hektáron, idén pedig már csak 7,8 ezer hektáron ültették ezt a gumós növényt, ráadásul a legfrissebb jelentés szerint az országos termésátlag 22,5 tonna volt hektáronként, 10,3%-kal kevesebb, mint 2021-ben.
Az Országos Burgonya Szövetség és Termék Tanács jelezte, hogy ez a 22,5 tonna/hektár kirívóan kevés, a korábbi években inkább 40 tonnás termésátlag volt jellemző. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a vetésterület zsugorodik, de az összmennyiség is egyre kevesebb lesz. Ugyancsak a KSH adatai szerint a magyarok két évvel ezelőtti a burgonyafogyasztása megközelítőleg 28 kg/fő/év volt, és ebben vélhetően nem történt jelentős csökkenés az elmúlt időszakban. Az OBTT ugyanakkor kiemelte, hogy bár a hazai burgonyakészletnek 2022 őszétől egészen 2023 júniusáig ki kellene tartania - ekkor kezdődik ugyanis az új szezonban a korai burgonya -, a számítások szerint a magyar burgonya december végéig, január elejéig lehet elég. A kereskedelmi láncok is most nézik, milyen árakon tudják befogadni a termelőktől az árut. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a megugrott energiaárak miatt sok termelő inkább gyorsan túladna az áruján, mivel a betárolás költsége is nagyon megemelkedett az elmúlt időszakban. Ez egyúttal azt jelentheti, hogy év végére akár el is tűnhetnek a kínálatból hazai gyökérzöldségek, illetve a hagyma és a burgonya.
Kész, vége? Ha így megy tovább, eltűnhetnek ezek a zöldségek a magyar boltokból
Amint arról már korábban az Agrárszektor is beszámolt, a hazai burgonyatermesztés már 2021-ben is éppen csak a felét fedezte a hazai fogyasztásnak, azóta azonban mind a termőterületben, mind a teljes termésmennyiségben komoly visszaesés volt megfigyelhető. Burgonya tekintetében Magyarország tehát erősen importra szorul, ezen a téren a fő beszállító országok Hollandia és Németország, valamint Francia- és Írország. Újburgonyából például a legnagyobb beszállító Franciaország: csak az év első nyolc hónapjában mintegy 8,75 ezer tonna újburgonya érkezett hazánkba innen.
Ömlik az import burgonya Magyarországba: ki nem találnád, honnan érkezik a java
Az Országos Burgonya Szövetség és Termék Tanács arra is felhívta a figyelmet, hogy ha januártól csak import burgonyát lehet csomagolni itthon - mert magyar már nincs -, akkor a kereskedőknek nagyon meg kell néznie, hogy mekkora lesz a termék ára. Ez pedig számos tényezőtől függ, egyebek mellett az euró árától, a szállítási távolságtól, a fuvarköltségektől. És erre jönnek még rá a hazai költségelemek, mint például a mosás, a válogatás, a csomagolás, a tárolás és a kiszállítás. Az OBTT feltette a kérdést, hogy vajon mi történhet akkor, ha az átadási ár nagyon megközelíti az ársapkás árat, vagy fölötte lesz? Ebben az esetben a kereskedőknek veszteséges lenne burgonyával foglalkozni, így - minden valószínűség szerint - csak a kötelező minimum készleteket tartanák raktáron, aminek a hatásait már láttuk az egyéb árstopos élelmiszerek - tej, cukor - esetében.
Mi várható a következő időszakban?
Az OBTT rámutatott, hogy az intézkedésnek hatása lesz a jövő évi burgonyatermesztésre és az ország burgonya-ellátottságára is. A február-márciusi ültetésekhez ugyanis most kell megvásárolnia a termelőknek az szükséges inputanyagokat, a talajfertőtlenítő és növényvédő szereket, valamint az egyébként is hihetetlenül magas árú műtrágyákat és a vetőgumókat. Ez utóbbival ráadásul ugyanaz a helyzet, mint az étkezési burgonyával: kevesebb is termett, és az se olyan minőségben, mint korábban. Látható tehát, hogy a burgonyatermesztőknek már most eléggé magas előállítási költségekkel kell számolniuk, mindent piaci áron kell megvásárolniuk, amint arra azt a terméktanács is hangsúlyozta. Ha pedig úgy alakulna, hogy az árstop még 2023 májusában is hatályban van, akkor abból komoly veszteségeik származnának. Egyelőre nem lehet tudni, mit fognak tenni a termelők jövőre: elképzelhető, hogy valami egyszerűbb, jobban jövedelmező növény felé fordulnak, mint például a repce, vagy a napraforgó.
Nem dúskál Európa sem a krumpliban
Az Országos Burgonya Szövetség és Termék Tanács egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az idén tapasztalható extrém időjárás miatt egész Európában burgonyahiány van: a kontinens valamennyi burgonyatermesztő országában kisebb termésátlagok és terméshozamok születtek. A francia termesztőknek például azért lett a szokásosnál gyengébb a termésük, mert nincsenek hozzászokva az idén tapasztalható rendkívüli szárazsághoz, és náluk jellemzően nincs kiépítve az öntözéses termesztéshez szükséges infrastruktúra. Mostanra pedig nyilvánvalóvá vált, hogy öntözés nélkül nem lehet burgonyát termeszteni, amint azt a magyar gazdák is jelezték korábban az Agrárszektornak.
Itt az igazság a magyar krumpliról: meglepő hírek érkeztek
A kevesebb termés egyúttal azt is jelenti, hogy a termelőknek magasabb árigénye van, és ahogy azt fentebb is írtuk, az import burgonyára rengeteg egyéb költség rakódik rá. Az árstop ráadásul nemcsak a lakossági fogyasztásra lesz hatással, más területeket is érint: a HoReCa-szektort és a közétkeztetést is. Az OBTT ugyanakkor jelezte, hogy a fagyasztott burgonyák terén egyelőre nincs probléma: a készletek nagy része tavalyról, vagy az idei szezon elejéből származik. Ennél a termékkörnél a jövő év lesz érdekes. A terméktanács mindazonáltal reméli, hogy a döntéshozók át fogják gondolni ezeket a kérdéseket és problémákat, és legalább az import és a magyar áruellátás kérdését tekintve módosítják az elképzelést.
Még a bejelentés napján megjelent az új árstopos termékekről szóló kormányrendelet
2022. november 9-én a késő esti órákban megjelent a Magyar Közlöny legfrisebb, 183. száma. Ebből kiderült, hogy a friss tojások esetében az ársapkát valamennyi tojásnál alkalmazni kell, kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojást. Az étkezési burgonyánál pedig egyedül az újburgonya nem tartozik az árstop hatálya alá. Az üzletekben vagy bevásárlóközpontokban folytatott kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem során megállapított ár a kereskedő által 2022. szeptember 30. napján alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál nem lehet magasabb. Ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor a kereskedőnek a fenti dátumot megelőzően alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmaznia. Ha ez nem állapítható meg, akkor a KSH honlapján a szeptember hónapra vonatkozóan közzétett átlagos fogyasztói árat kell alkalmazni, amennyiben az rendelkezésre áll. Ha ebben az időpontban a kereskedő árkedvezményt nyújtott, akkor az ezt megelőző utolsó nem kedvezményes bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni. A rendelet kiegészült egy bekezdéssel, amelynek értelmében az árstopos termékek tekintetében a kereskedő a 2022. szeptember 30. napján forgalmazott termékek forgalmazására és naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2022. évi átlagos napi, a kereskedőnél készleten levő mennyiség árusítására köteles. A rendelet a kihirdetését követő napon, vagyis 2022. november 10-én lép hatályba. Fontos azonban megjegyezni, hogy a rendelet megszövegezése alapján a kistermelői piaci értékesítés nem tartozik a hatósági ár alkalmazásának hatálya alá.
Korábban az Agrárszektor a liszt és a kenyér árának drasztikus emelkedése kapcsán megkérdezte az agrárközgazdászt, hogy mennyire reális az a feltételezés, hogy ezek hatósági árassá válhatnak. Raskó György akkor azt mondta, hogy a kenyér esetében kizárt, hogy ársapka alá kerüljön. Mint mondta, annyi kenyérféle van, hogy nem lenne értelme egy adott fajtára ársapkát bevezetni, mindegyikre pedig lehetetlen lenne. A szakember a tojás kapcsán is jelezte, hogy ez egy öngyilkos lépés lenne, mivel Magyarország nettó importőr ebből az élelmiszerből, és a lakosság tojásszükségletének egy részét külpiacról elégíti ki. Ha ugyanis ebben a helyzetben ársapkát húznak erre az élelmiszerre, akkor nem lesz olyan külföldi beszállító, aki tojást hozna Magyarországra. Ez viszont a megjelent szabályozás alapján mindkét élelmiszernél reális problémává válhat.
