A napokban tették közzé a stratégiájukat a nagy szójabab-, pálmaolaj- és kakaótermelők, illetve szarvasmarhatenyésztők, amiben azt ígérték, áruspecifikus, tudományosan alátámasztott, időhöz kötött célokat dolgoznak ki és tesznek majd közzé az erdőirtás megállítására vonatkozóan, és ezeket évente ellenőrizni fogják - írja a Guardian-ra hivatkozva a 444.hu. A földhasználat megváltozása a globális felmelegedés második legnagyobb oka a fosszilis tüzelőanyagok égetése után. A klímakutatók szerint a legfeljebb 1,5 fokos cél érdekében 2030-ig minden földhasználatot érintő változtatást le kellene állítani.
A környezetvédők szerint a földhasználatot tekintve a pálmaolaj esetében van némi fejlődés a szigorúbb szabályozásnak köszönhetően, de a szójával és marhákkal kapcsolatos ígéretek nem teljesültek. Úgy látják, hogy már 2020-ra ki kellett volna iktatni az erdőirtást az ellátási láncaikból, ahogy azt a nagyvállalatok korábban meg is ígérték, ám mégsem így történt.
Nem engedhetünk meg több zöldre mosást vagy meggondolatlan magatartást ezektől a vállalatoktól, amelyek profitálnak az ökoszisztémák pusztításából, illetve olyan tervekkel lassítják elő az általuk előidézett pusztítás megállítását és visszafordítását, ami alatt tovább sül a bolygó
- közölte a brazil Greenpeace.
Mindeközben a globális felmelegedés megfékezése érdekében tett vállalásaik betartására szólította fel a kormányokat mintegy kétszáz cég, szervezet és prominens személy, köztük az Amazon, a Bayer, a H&M, a Nestlé, a Microsoft, a Unilever, a Volvo és az Ikea Sarm-es-Sejkben szombaton.
A kormányoknak, köztük a legfejlettebb ipari államok kormányainak fenn kell tartaniuk a 1,5 Celsius fokos célkitűzést, és határozottabb lépéseket kell tenniük, hogy átültessék ezt a gyakorlatba
- állt az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) közzétett felszólításukban. A cégek közül több olyan szektorban tevékeny, amely kedvezőtlen környezeti hatásairól ismert. Emellett az aláírók között van a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, Johan Rockström neves klímakutató, illetve Mary Robinson, az ENSZ egykori munkatársa és Írország első női elnöke. Az élhető világ fennmaradása érdekében a 1,5 Celsius fokra nem célként vagy távoli vágyképként kell tekintenünk, hanem korlátként - mondta újságírók előtt Robinson.
A 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás azt tűzte ki célul, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest 2 Celsius fok, de lehetőség szerint inkább 1,5 Celsius fok alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Klímakutatók szerint ennek realitása egyre távolabb kerül, és csak a klímapolitika radikális átalakításával lehetne elérni. Az ENSZ szerint ha a jelenlegi ütemben haladnak a dolgok, akkor életszerűbb 2,5 Celsius fokos emelkedésről beszélni. A felmelegedés mértéke jelenleg 1,1 Celsius fokkal nagyobb, mint az iparosodás előtt. Az éghajlatváltozást kísérő szélsőséges időjárási jelenségeknek már a gazdasági veszteségei is megmutatkoztak.
John Kerry, az Egyesült Államok klímaügyi különmegbízottja a konferencián rámutatott: néhány ország ódzkodik attól, hogy a 1,5 Celsius fokos korlát bekerüljön a klímacsúcs zárónyilatkozatába. Az elmúlt időszakban több ország követelte egy káralap létrehozását, amelynek segítségével pénzhez juthatnának a természeti katasztrófákkal szembesülő országok. Kerry leszögezte: az Egyesült Államok nem támogat egy ilyen alapot, és szerinte inkább a már létező platformokat kellene használni.
Marina Silva egykori brazil környezetvédelmi miniszter a csúcstalálkozón elmondta: Brazília újra kész arra, hogy megvédje az amazóniai esőerdőket. Luiz Inácio Lula da Silva újonnan megválasztott brazil elnök paradigmaváltást hozhat a dél-amerikai ország környezetvédelmi politikájában. Lula da Silva a következő héten ellátogat Sarm-es-Sejkbe.
Címlapkép forrása: MTI/EPA/Clemens Bilan