Mostisch Martina, a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára az Indexnek elmondta, hogy
a teljes ágazatban érezni a nehézségek súlyát. Az olyan makrogazdasági tényezők, mint a magas infláció, az elszálló energia-és alapanyagárak, valamint a gyenge forintárfolyam hatása alól a húsipar sem tudja kivonni magát, az élelmiszergyártás energiaköltségei jelentősen megnőttek az idén. Az élősertés ára egy év alatt megduplázódott. Nemcsak a közvetlen gyártási költségek nőttek, de a magas energiaárak az alap- és csomagolóanyagok árait is magával húzta, utóbbinál pedig akár ellátási hiány is felléphet. Hozzátette, hogy a húskészítmények esetében extra energiákat emészt fel a tárolás, a szállítási költségek emelkedése pedig tovább drágítja a termékeket. Ezek a hatások pedig így a virsliknél is visszaköszönnek.
A szakember elmondta továbbá, hogy a tapasztalataik szerint a fogyasztók a virslivásárlás esetében az olcsóbb és a saját márkás termékeket preferálják. A virslinél sem volt elkerülhető az áremelés, viszont nem egységes, hanem termékcsoportonként eltérő drágulás ment végbe. Mostisch Martina kifejtette, hogy átlagosan nagyjából 20-35%-ot drágultak a virslik, idén pedig többször is emelték az átadói árat a cégek ennél a termékkategóriánál. Jól érezhető az is, hogy a fogyasztók nem mondhatók márkahűnek, könnyen váltanak az Élelmiszerkönyvnek megfelelő virslikategóriából már kiszoruló, virslinek látszó húskészítményekre.
A legnagyobb favorit egyébként a műbélbe töltött pultos termékek, az ennek megfelelő „olcsó” virsli általában vákuumos kiszerelésben érhető el az önkiszolgáló polcokon. A virsliértékesítés körülbelül egynegyede a szilveszteri szezonban kerül a piacra. A termék éves forgalma nagyjából 30 ezer tonna, várhatóan ez a mennyiség az idén is el fog fogyni. Egyúttal az is látszik, hogy a piacon egyre több úgynevezett helyettesítő termék lesz, például rudacska vagy pálcika. A prémiumkategóriás bécsi és frankfurti virslik iránti kereslet gyengébb, valamint a kisebb kiszerelések iránti kereslet várható.