Míg a rendszerváltás időszakában megközelítőleg 40 ezer hektáron termesztettek burgonyát hazánkban, addig az idén 6500 hektár volt a krumpli termőterülete - tudta meg az Agrárszektor Kecskés Gábortól. Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: az európai uniós országok burgonyatermésének egészében jelenleg csupán egy százalék körüli nagyságrendet jelent hazánk. Az itthoni 6500 hektárnyi területtel szemben Németország például 260 ezer, Lengyelország pedig mintegy 300 ezer hektáron termeszt burgonyát. A tavaly 7400 hektáron megtermelt magyar krumpli nem volt elég a hazai fogyasztásra, így az idei 6500 hektárról betakarított össztermés sem lehet az. Vannak ugyan áthúzódó készletek, de a jövő évben csak pár hétig lesz elegendő hazai termelésű krumpli a piacon. Marad tehát az import, a beszerzési árak viszont újabb kérdéseket vetnek fel, hiszen a behozott burgonya árára és annak fuvarjára is nagy hatással van az euró árfolyama. Hasonló a helyzet a vetőmag körül is, melynek 90 százaléka szintén importból, magas árfolyamon érkezik Magyarországra. Más szempontok is drágítják a jövő évi termelést, az idén megtermett burgonyára ugyan még voltak olcsóbb műtrágyakészletek, mostanra viszont négyszeres tételekkel kell számolni ezen a téren. Magas a burgonya tárolási költsége is, a klimatizált hűtőtárolók energiaköltsége magasra rúg. Már az ársapka bevezetése előtt is voltak olyan termelők, akik nem kockáztattak, inkább eladták a krumplit, mint hogy a tárolás nehézségeivel küzdjenek - tájékoztatta az Agrárszektort a szakember.

Az étkezési burgonyára bevezett hatósági ár azonban újabb kérdéseket vetett fel és nem várt fordulatot hozott Kecskés Gábor szerint. Ugyan még csak néhány napos az intézkedés, már látszanak a vonzatai is. Nem egy termelő jelezte a terméktanács felé, hogy tovább csökkentik jövőre a burgonya vetésterületét, az ársapkát ugyanis nem várt kockázatnak tartják az egyébként is költséges termelésben. A fogyasztásban is látszik némi átrendeződés a szakember szerint, vannak például áruházak, melyek az elmúlt napokban csökkentették a burgonya iránti igényüket, és mérsékelve saját veszteségüket, árcsökkentést szeretnének a beszállítóktól is. Az biztos, hogy a magyar burgonyakészlet heteken belül elfogy, s kérdés, hogy a külföldi termés hogyan, milyen áron kerülhet be a kiskereskedelembe - tette hozzá a terméktanács elnöke.

Pálfy János, a nagyvázsonyi Krumpli Farm tulajdonosa már november elejére eladta a családi gazdaságban megtermelt burgonya zömét. Mint azt a szakember az Agrárszektor kérdésére elmondta, az aszályos időjárás a tavalyi esztendőnél kevesebb, sok méreten aluli, az étkezési burgonyához nem hozzászedhető termést hozott az idén. A 2021-es esztendő pedig az azt megelőzőtől maradt el, hiszen 2019 őszén annyi krumplit takarítottak be, hogy még 2020 tavaszán is sikerült eladni belőle. Pálfy János szerint sokat változott mára a burgonya piaca, régen sok család számára jó keresetkiegészítés volt a krumplitermesztés, jelenleg viszont a magas vetőburgonya-árak is sokakat hátráltatnak ebben a szándékban. Ráadásul a kereskedők által ígért felvásárlási árak sem mindig méltányosak a családi gazdálkodó szerint, sok esetben legalábbis túlzó árrést szeretnének kiharcolni. A nagyvázsonyi gazda az idén például több mint kétszeres áron értékesített házi eladásban ahhoz képest, mint amit a kereskedők adtak volna a megtermelt krumpliéért. A felvásárlási szándékkal azonban nem volt probléma, sok kereskedő megrohamozta a nagyvázsonyi gazdaságot is, amikor felröppent a burgonyahiány esélyének a híre - tudtuk meg Pálfy Jánostól. A gazda szerint a hiány kissé túlzás, azzal azonban maga is egyetért, hogy az itthoni burgonyatermelés messze nem elég már a hazai fogyasztásra. Ráadásul a fogyasztási szokások is megváltoztak, a háztartások zöme nem úgy rendezkedett be, hogy tárolásra vásároljon krumplit. Ezt inkább az idősebb generáció teszi csak meg.

A burgonya termőterületén Pálfy János is csökkentett az elmúlt években: a korábbi hat hektárral szemben ma mintegy négy hektáron gazdálkodnak. Mint mondta, magas a termelési költség, az öntözés beruházási költsége is nagy, a betakarítás pedig azért nehézkes, mert kevés az idénymunkás. Ugyanakkor a krumpli szívüggyé vált a nagyvázsonyi gazda számára, elmondása szerint nem tudna felhagyni a termesztésével egyik pillanatról a másikra. Egy elnyert kertészeti pályázat miatt sem teszi ezt meg, amiben négy hektár krumpli fenntartását vállalta öt éven át.

Címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt