Nagy István szerint ma már nem tehetik meg a termelők, hogy ne kövessék folyamatosan az átalakulásokat, hiszen egy rövid kiesés miatt is behozhatatlan hátrányba kerülnének. Ezért is üdvözölte, hogy a magyar gazdatársadalom felismerte a technológiai újítások jelentőségét, és rájött arra, hogy az újítások a termelés hatékonyságához és a fenntarthatósághoz egyaránt hozzájárulnak. A digitalizációból csak akkor lesz fejlődés, ha van a nyitottság a megismerésére, a gyakorlati alkalmazásra - tette hozzá. A precíziós gazdálkodás terjesztését az agrártárca a saját küldetésének tekinti - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a 2019-ben elfogadott Digitális Agrár Stratégia is erre alapozza a magyar agrárium nemzetközi versenyképességének javítását.

Az agrárminiszter megjegyezte, hogy az agrárdigitalizáció ösztönzésére a támogatási rendszert is fel kell használni. Ennek létjogosultságát a pályázói érdeklődés is igazolja, hiszen a tavaly júliusban meghirdetett, precíziós gazdálkodást támogató felhívásra a gazdálkodók 212 milliárd forint igénnyel jelentkeztek, és több mint 2600-an már meg is kapták a támogatást, összesen 193 milliárd forintot - tájékoztatott. Nagy István kiemelte, hogy a digitális átállást a 2027-ig tartó uniós költségvetési időszak támogatásairól rendelkező Közös Agrárpolitika (KAP) is fontosnak tekinti, hiszen az adatgyűjtés, az információfeldolgozás, az automatizálás, a robotizálás javítja a mezőgazdaság jövedelmezőségét, erősíti a termelés biztonságát, csökkenti a munkaerőigényt, hozzájárul a környezeti erőforrások, a tápanyagok, a növényvédők hatékony felhasználásához, és közben a környezetterhelést is visszafogja.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szintén úgy véli, hogy az elmúlt években elkezdődött a megújulás, azóta a magyar mezőgazdaság jelentős sikereket ért el az átalakulásban. Győrffy Balázs ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nehézségek egyre összetettebbek lesznek, a természeti és a jogszabályi környezet változása folyamatosan hoz majd új kihívásokat, ezért nyitni kell a más ágazatok felé, egyre több szakember tudására és tapasztalatára lesz szükség. A legfontosabb minden körülmények között az lesz, hogy a vállalatok, fejlesztők, agrárszakemberek együttműködéséből végső soron a termelők számára hasznos innovációk jöjjenek létre - tette hozzá a kamara elnöke.