A mezőgazdaság forgóeszközigénye magas, az agráriumból legalább 500-600 milliárd forintnyi forgóeszközhitel hiányzik, ezt kellene pótolni - hangzott el a kerekasztal-beszélgetést megelőző panelbeszélgetésen. Erre is reagálva Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta,

azt látom, hogy a hazai bankszektor az elmúlt 2-3 hónapban satuféket húzott. Ezt bár sokan tagadják, de így van. 20%-os kamatszintek vannak, ez önmagában egy betonfal.

Hozzátette, a következő évben 290 milliárddal fogják támogatni a költségvetésből a Széchenyi Kártya Programot, amelyet az idén 130 milliárd forinttal támogattak. Kovács Zoltán MBA, a Rekontir Cégcsoport ügyvezető igazgatója, mint mondta, visszafogott a kereslet, emellett, ha valaki mégis hitelt szeretne felvenni, azzal a bizonyos betonfallal találkozik.

A garanciák nagyon fontosak a rendszerben, sokat lendíthetnek, hogy valaki hitelhez jusson. A teljes agráriumra igaz, hogy a versenyképességet növelni kell, de meg kell említeni, hogy euróban is kellene árbevételt produkálni.

Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy idén pozitív tapasztalataik voltak, hiszen a garanciáknak és az alapítványoknak köszönhetően sokkal gyorsabban jutottak forrásokhoz. Továbbá egyetértett azzal, hogy euró alapú finanszírozáson hosszú távon kell gondolkodni. Ami pedig szintén fontos: attól, hogy megemelkedtek a kamatok, nem kell minden álmunkról lemondani. Kovács Zoltán MBA szerint az elmúlt 100-150 év gazdaságtörténete arról szólt, hogy bő 10 évente beállt valamilyen válság.

Ez sosem változott. Mikor baj van, mindig ugyanazok a válaszok. Ez egy más típusú válság most, főleg, hogy háború is van. Mindig meg kell találni a megoldásokat. Ha van összefogás, garancia, hitelezés, kormányzás, meg lehet oldani a problémákat.

A szakember kitért arra is, hogy megkerülhetetlenné vált az, hogy az energiahatékonyságukat növeljék a vállalkozások. Több száz, esetleg ezer milliárdos pályázati keretnek mindössze 5-10%-a volt eddig  energiahatékonyságra betervezve. Ez rendkívül alacsony, aminek egyszerű a magyarázata: mikor kiírták a pályázatokat, nem volt háború.

Kérni fogjuk a kormánytól, hogy ezt a százalékot húzzák fel legalább 50%-ra. Egy 1000 milliárdos forrással, megfelelő hitelezéssel és garanciával már lehetne mit kezdeni és talán a kereslet is nőne.

Sándorfy András elmondta, hogy a koronavírus-járvány és a háború ellenére optimista maradt, amit megerősít az, hogy a bankszektor működik, van finanszírozás, ha pedig szükségük van valamennyi forrásra, hozzá tudnak jutni. Kiemelte, olyan beruházásokat kell végrehajtani, melyeknek ténylegesen van értelme és meg is fog térülni. Rossz felfogás, hogy „csak erre van pályázati pénz, úgyhogy erre pályázunk”. Érdemes belevágni a hosszabb beruházásokba is.

Nagy a pénzügyi tudatosság - vagy mégsem?

Általában a pénzügyi tudatosság jobban megvan az agrárvállalkozásokban, mint másoknál. Hozzá is szokatott minket sok minden, a korábbi moratóriumi szabályok ki lettek terjesztve speciálisan az agrárszektorra. Úgy éreztem, szívesen támogatják az ágazatot, segítik a finanszírozást, hiszen kisebb a bukási ráta itt, mint más szektorokban

-  mondta Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója, akinek a véleményével a többi szakember is egyetértett. Majdnem mindenki:

Nincsen pénzügyi tudatosság. Ezt felejtsük el. Mindig el kezdem edukálni a kkv-ket is, de egy idő után feladom. Aztán persze újrakezdem

- vélekedett Krisán László.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor