Kovács Norbert ismertette, hogy Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. területén 81 új öntözőberendezést építettek ki a Nemzeti Öntözési Mintaprogram keretében. Az öntözhető terület az eddigi 2500 hektárról több mint 5 ezer hektárra növekedett, ezzel Magyarország legnagyobb öntözött birtoka lett. Ez pedig a teljes hazai agrárium fejlesztésében is mérföldkőnek számít. Borsfai Attila Gyula, a Nemzeti Földügyi Központ főosztályvezetője elmondta, hogy az ország egyes területein, ahol nem tudtak öntözni, volt, hogy mindössze 0,1-3 tonna közötti termésátlagot értek el a termelők a kukorica esetében. Ahol viszont megoldott volt az öntözés, ott a 8 tonnát is "simán" elérte. A szakember egyúttal hangsúlyozta, hogy a gazdák pályázhatnak is öntözésfejlesztési beruházásokra, ugyanakkor továbbra is sok termelő tart a „bürokratikus akadályoktól”, pedig egyáltalán nem kellene.

Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója, mint fogalmazott, rendkívüli körülmények között kellett teljesítenie a gazdáknak.

Az aszály tényét és hatásait már nem kell tovább firtatni. Azt kell, mondjam, hogy a rendelkezésre álló vízkészlet és az energiaárak miatt olyan beruházásokra van szükség, melyek energiahatékonyak és víztakarékosak. Elengedhetetlen, hogy az adott növényhez is igazodjon az öntözés, hiszen minden növény más és más, így nyilvánvalóan az igények sem ugyanazok. Valóban nem olcsó beruházás, de a néhány éven belül megtérülehet, főleg a mostani körülmények között.

Szigeti Tamás, a Szigeti Farm tulajdonosa kifejtette, hogy saját családi gazdaságukban 50 hektárt öntöznek, ezeken a területeken volt, hogy a 12 tonnás termésátlagot is elérték. Ott, ahol viszont nem volt erre lehetőség, szinte minimális lett. A szakember az öntözési közösségek fontosságára hívta fel a figyelmet:

Ha már több mint 140 közösség jött létre, 50 ezer hektárt lefedve, akkor nem csak 3 évig kellene őket támogatni. A jogszabály jelenleg az újrapályázást nem teszi lehetővé, de nem szabad engedni, hogy ha már ennyi vállalat összefogott, akkor azokat „veszni hagyják” 3 év múlva

- ezt pedig a többi szakember is megerősítette.

Bakos István, az Agroprodukt Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hogy mindezek mellett nagyon fontos az, hogy ne csak az öntözési rendszereket helyezzék előtérbe, hiszen elengedhetetlen volna az, hogy tározók is legyenek. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, Láng István szerint nagyon nehéz „belőni”, hogy pontosak mik az igények.

Az EU-ban megjelent a gazdaságélénkítési alapterv, ennek ellenére azokat a projekteket, amikben az öntözés szó szerepelt, „kidobták”. A fejlesztési terveink készen vannak, de így nagyon nehéz egyről a kettőre jutni

- fogalmazott.

Felhívta továbbá a figyelmet, hogy aki nem kötött márciusban öntözési szerződést, az „a 19-re húzott lapot”. A hatékonyság érdekében ezek is megkerülhetetlen feladatok. Borsfai Attila Gyula szerint a hektáronkénti beruházási költség nagyban függ attól is, hogy honnan jön a víz, hiszen nem mindegy, hogy hosszú, több kilométeres „úton”, vagy a közelből, például fúrt kúból jön. Bakos István megjegyezte, hogy körülbelül 150-180 ezer hektárnyi terület rendelkezik jelenleg vízjogi engedéllyel, de csak 80-100 ezer hektáron folyik tényleges öntözés. Továbbá támogatja, hogy tározókat hozzanak létre.

Nem felétlenül akkor jutunk előbbre és akkor beszélünk öntözésfejlesztésről, ha „csak" öntözünk. Ez ennél összetettebb folyamat. Át kell állni más eszközökre, szemléletre, technológiára, sőt, akár más termelésre is.

Erre reagálva Kovács Norbert elmondta, mindezek mellett nagyobb raktárakra és szárítókapacitása van szükség. Ha mindez megvan, megfelelő termésátlagokat lehet elérni.

Csodát ne várjunk attól, hogy egyszer-kétszer meglocsoljuk a földet, ez nem így működik. A megtérülés nem mindig ott fog jönni, ahol éppen keressük. Előre tervezve, megfontoltan öntözzenek a termelők. Ha a szomszéd öntöz, egyezzünk meg, legyünk hatékonyak és működjünk együtt. Ez kulcsfontosságú lehet.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor