Rábai László, a társaság vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, december végére a bevétel elérheti, meg is haladhatja a 3 milliárd forintot a tavalyi 2,68 milliárd forint után, mivel a tokaji aszú és a szamorodni iránt az év utolsó hónapjában mindig magas a kereslet. Az élelmiszerdrágulás borpiaci hatását még nem lehet pontosan megbecsülni, de október végéig az értékesítés az üzleti tervnél jobban alakult - tette hozzá. Az emelkedő forgalomnak köszönhetően folytatódhat a veszteség mérséklése, a vezérigazgató jövőre EBITDA-szinten (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény), 3 év múlva pedig már az adózott eredményben is nyereséget vár.
A szakember az idei terméssel elégedett volt, bár hozzátette, hogy a rendkívüli aszályt a szőlő is megsínylette, ezt követően pedig a tartós szeptemberi eső okozott gondot a térségben. Az idei évjárat ezért valószínűleg nem lesz az évtized legkiválóbbja, de jó minőségű. Rábai László úgy vélte, hogy az éghajlatváltozás hatásait egyelőre nem lehet pontosan felmérni, ezért egyelőre nem terveznek öntözési rendszert kiépíteni, bár megjegyezte, hogy a kérdés nem alap nélküli. A Grand Tokaj számára ugyanakkor fontosabbnak tartja az energiahatékonyság növelését és a logisztika fejlesztését.
Rábai László hozzátette, hogy a feldolgozó és palackozó technológia korszerű, csupán kiegészítő fejlesztésekre van szükség, és ha emellé sikerülne az évi 4,5 millió palackos kibocsátást 6,5-7 millióra növelni, akkor a társaság hatékonyabban működhetne, jobban ki tudná használni a kapacitásait, magasabb volumen mellett a termelés fix költségei kisebb terhet jelentenének. A Grand Tokajnak tehát új értékesítési csatornákat, új piaci lehetőségeket is találnia kell - mondta a vezérigazgató, hangsúlyozva, hogy a vásárlói kör bővítése nem könnyű, hiszen az édes borok forgalma világszerte csökken vagy éppen stagnál. Ezért is lendült fel az utóbbi években a szárazbor- és a pezsgőtermelés ezen a vidéken is, de szerinte a hagyományos helyi boroknak mindig lesznek fogyasztói, "csak el kell érni őket". A megoldást a borvidékszintű marketingben látja a vezérigazgató, ami Tokaj-Hegyaljának azért is kedvez, mert ez a legismertebb magyar borrégió külföldön.
Ebben a térségben a Grand Tokaj a legfontosabb bortermelő, idén csaknem 650 hektárról vásárolt szőlőt, és majdnem ennyi termelővel szerződött. Többségük 1 hektárnál kisebb területen, kiegészítő tevékenységként foglalkozik szőlővel, de csaknem két tucat jelentős termelővel is együttműködik. Közülük többen 20 hektárnál is nagyobb területtel rendelkeznek - közölte Rábai László, aki szerint a cégnek még markánsabb szerepet kell betöltenie, mert Tokaj-Hegyalján egyedüliként képes nagy mennyiségre szóló megrendeléseket teljesíteni.
A céges honlap bemutatója szerint a Grand Tokaj a térség bortermelésének több mint harmadát állítja elő. Csaknem 70 hektár saját szőlőterületet is művelnek, ezek közül 35 hektárral a tarcali a legnagyobb, a többi Erdőbényén, Mádon és Tolcsván található. A társaság a Tokaj Kereskedőházból jött létre 2013-ban, miután az akkor még állami hátterű társaság a megújulás mellett kötelezte el magát. Tulajdonjogát a kormány a Tokaj-Hegyalja Egyetemre ruházta át, így a Grand Tokajt tavaly augusztus óta az intézményt fenntartó alapítvány birtokolja, és a társaság célkitűzései között az eredményes működés elérése mellett a szőlész-borász képzésben történő aktív részvétel is fontos. Beszámolójuk szerint a 2020-ban 2,66 milliárd forint, 2021-ben 2,68 milliárd forint bevétellel zártak. A külföldi értékesítés aránya mindkét évben 50% körül alakult, tavaly megközelítette, tavalyelőtt kissé meg is haladta az 1,4 milliárd forintot.
