A HelloVidéknek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elmondta, hogy a 2021/2022 Országos Vadgazdálkodási adattár becslése alapján a nagyvadállomány 2022 tavaszán, és változása 2021 tavaszához képest az alábbiak szerint alakult:
1. gímszarvas állománya: 122 400 példány volt (+4% 2021 tavaszhoz képest). A teríték elmúlt években történt megemelése nem okozta az állomány érdemi csökkenését, a magas hasznosítási arány (64,85%) pedig azt jelzi, hogy az állomány tényleges létszáma is sokkal magasabb lehet a becsültnél.
2. dámszarvas: 42 344 példány (+4,4%)
3. őz: 379 104 példány (+1,2%) - Az elmúlt 9 vadászati évben az őzállomány hasznosítása meghaladta a százezres terítéket. A nyolcvanas-kilencvenes évekhez képest ma háromszor több őzet lőnek anélkül, hogy ez az állomány csökkenését okozná. Figyelembe véve az őzhús magas értékét, ez a növekedés a vadgazdálkodók számára jelentős bevételi forrás az alföldi, apróvadas területeken.
4. vaddisznó: 58 923 példány (-8,7%) A tájegységenkénti hasznosítás és a jelentett létszámadatok azt mutatják, hogy az Északi-közép-hegységben és a Tiszántúlon az állomány az elmúlt években jelentősen csökkent. Az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése és terjedése az országos és a vadgazdálkodási tájegységi szintű állománykezelési stratégiák új alapokra helyezését tette szükségessé. Elkerülhetetlen feladat a vaddisznó létszámának nagymértékű és tartós csökkentése, helyenként felszámolása.
5. muflon: 12 995 példány (+10,9%).
Hiába van bőven, nem kell ez a húsféle a magyaroknak: megvan, mi áll a háttérben
A vadhús iránti kereslet a Covid alatt visszaesett, különösen a HoReCa szektor bezárása és a turizmus csökkenése miatt. Az export jelentős mértékben mérséklődött 2019-2021 között az Európa-szerte zárva tartó éttermek, és a turizmus csökkenése miatt jelentősen visszaesett a magyar vadhús iránti kereslet is az EU-ban. Ez a tendencia jól nyomon követhető az értékesítési adatokból: a feldolgozónak történő vadhús-értékesítés növekvő tendenciát mutatott 2019-ig, a legfontosabb nagyvadat tekintve mintegy 11 ezer tonna vadhúst értékesítettek a feldolgozóknak, és közel 2 ezer tonna vadhús került saját felhasználásra. Az értékesített és felhasznált mennyiség 2021-ben kismértékben csökkent: 10 600 tonna értékesített és 1 824 tonna vadhús került saját felhasználásra. A lőtt vad értékesítéséből származó bevétel folyamatosan nőtt a 2013. évi visszaesést követően. 2019-ben mintegy 7,2 Mrd Ft-ot tett ki. 2021-ben viszont a lőtt vad értékesítéséből származó bevétel 6,2 Mrd Ft-ra csökkent.
A magyar vadhús keresett termék az európai piacon. Az évente 11 ezer tonna lőtt vadból előállított vadhústermék (mintegy 3 800 tonna) meghatározó része, több mint 80%-a az EU más tagállamaiban kerül piacra, amely közel 3 000 tonnát tesz ki. A hazai fogyasztás szintje alacsony mennyiségeket ér el, az alacsony egy főre jutó fogyasztás miatt (0,2 kg/fő/év). A magyar vadhúsbehozatal elenyésző mennyiségű (évente 14-20 tonna). A magyar piacon maradó mennyiség (közel 800 tonna) kb. 40%-a kiskereskedelmi láncokban kerül forgalomba, 60%-a pedig a nagykereskedőkön keresztül a HoReCa szektorba. Az európai piacon Magyarország a középmezőnyben szerepel a vadhús-előállítást tekintve, ugyanakkor jelentős exportőrnek számít: a mennyiségek tekintetében az EU belső piacának negyedik legnagyobb szállítója, Lengyelország, Németország és Spanyolország után.
Ez durva: nem is hinnéd, mennyit lőttek ki ebből az állatból a vadászok az országban
A magyar vadhús mind mennyiségben, mind minőségben hozzá tud járulni a tagországokban jelentkező vadhús iránti igények kielégítéséhez. Magyarország EU-tagországokba irányuló vadhússzállítása a Covid előtti időszakban igen kedvezően alakult. Évente több mint 3 ezer tonna és közel 17 millió EUR értékű vadhúst szállít az EU tagországaiba, főként Németországba, Szlovéniába, Olaszországba és Ausztriába. 2020-ban a Covid-19 járvány következtében jelentős mértékben, mintegy 1/3-ával esett vissza a kereslet (különösen az éttermek bezárása miatt) az EU piacán, így a magyarországi kivitelek is csak 2 ezer tonna és 9,8 millió EUR (-42%) körül alakultak. 2021-ben a lezárások megszűnésével nőtt a kereslet, de sem mennyiségben, sem értékben nem érte el a magyar vadhús kivitel a Covid előtti szintet. 2022 I-IX. havi kiviteli adatok alapján az idei kivitel 53%-kal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakát, értékben eddig 69%-os export bevétel növekedést lehetett elkönyvelni. Érzékelhetően élénkült a piac a tavalyi év hasonló időszakához képest.
A hazai piacon mintegy 800 tonna vadhús kerül forgalomba. Annak ellenére, hogy a vadászat és a vadhúsfogyasztás Magyarországon jelentős történelmi múlttal és tradícióval rendelkezik, a fogyasztói szokásokban negatív trendet figyelhetünk meg, és a magyar vadhúsfogyasztás éves átlagos mértéke alig éri el a 0,2 kg-ot, amitől már csak marha-és borjúhúsból (2 kg/fő/év) fogyasztunk kevesebbet. A hazai fogyasztók körében még mindig a baromfihús a legkedveltebb (27 kg/fő/év), második helyen a sertéshús áll (16,7 kg/fő/év). A tradicionális vadhúsfogyasztó uniós országokban az éves fogyasztás 4-5 kg/fő körül alakul. Az alacsony fogyasztást nem a vadhús elutasítottsága, vagy nem szeretése okozza, sokkal inkább a vadhús háttérbe szorulása más húsfajtákkal szemben, és a fogyasztásának alkalmi jellege.
Vadászok, figyelem! Durva áremelkedés jön az engedélyeknél 2023-tól
A NAK szerint az év végén, ünnepi időszakban általában nő a kereslet a vadhúsok iránt. Idén mivel már nincsenek étterem bezárások és élénkül a turizmus, ezért valamilyen szinten normalizálódni látszódik a piaci helyzet. Ugyanakkor az infláció és az energiaárak növekedése miatt a vadhúsok esetében is áremelkedés tapasztalható, ami miatt a korábbi évekhez képest inkább visszafogott keresletre lehet számítani a vadhúsok esetében a hazai piacon. Az export tekintetében az év vége mindig erős időszaknak számít, így az export további élénkülése várható.
A teljes cikk ide kattintva elérhető.
Címlapkép forrása: MTI/Kovács Attila
