A megegyezés értelmében január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér 16 százalékkal 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 14 százalékkal 296 400 forintra nő. A megállapodást a munkaadók képviseletében az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség, KÉSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a munkavállalói oldal képviseletében pedig a Független Szakszervezetek Demokratikus Liga, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetségének vezetői írták alá. A kormány részéről a Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor vett részt az eseményen.
Most már biztos: ennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum 2023-ban
Az aláírást követően az államtitkár kiemelte: a megállapodás nem csak azt a körülbelül 1 millió munkavállalót érinti, akik minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak, hiszen a magasabb fizetésekre is hat a bértárgyalások eredménye. Ehhez minden félnek engednie kellett, és sajnos a kormánynak is sokkal szűkebb a mozgástere, mint korábban, amikor jelentősen mérsékelhette a közterheket. A szociális hozzájárulási adó mértéke például 2017 és 2022 között úgy csökkent 28,5 százalékról 13 százalékra, hogy 1 százalékpont körülbelül 400 milliárd forinttal jelent kevesebbet a költségvetésben - tette hozzá. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az eddigi visszajelzések szerint a béremelések átlaga jövőre is számos ágazatban meghaladhatja a 10 százalékot.
A legfontosabb feladat most a foglalkoztatási szint fenntartása, hiszen az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliség aránya alig több mint 3,5 százalék
- mondta Czomba Sándor, aki ehhez az érdekképviseletek segítségét kérte, egyben hatékony támogatást ígért mindenkinek, aki képes munkát adni vagy munkát vállalni.
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke közölte, hogy a munkavállalói szervezetek a megállapodásban foglaltaknál jelentősebb béremelést akartak, de a gazdasági nehézségek miatt bizonytalan, hogy a munkaadók képesek lennének-e erre. A felek ugyanakkor kötelezettséget vállaltak az újratárgyalásra, amennyiben a gazdasági növekedés vagy az infláció alakulása az év közben módosítást indokolna - tette hozzá Doszpolyné Mészáros Melinda, aki szerint most a reálbérek megőrzése és a legalacsonyabb jövedelműek helyzetének a javítása a legfontosabb feladat.
A munkaadók képviseletében az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség, KÉSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során az infláció várható alakulását vették alapul. A következő 1 évre nem lehet pontos becslést készíteni, ám ilyen bizonytalan helyzetben muszáj legalább a legalacsonyabb keresetekről megállapodni - hangsúlyozta Zs. Szőke Zoltán.
A minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelését szabályozó megegyezést a felszólalókon kívül a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke, Holecz Gábor, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára Perlusz László látta el kézjegyével.
