Nehéz lenne hónapokra bontva végigvenni, hogy mi történt a hazai élelmiszer-termelésben. A pozitivitás elengedhetetlen az életben, ugyanakkor nem túlzás azt mondani, hogy idén jóval több rosszabb dolog történt, mint jó. A legtöbb termelő foghatta a fejét, hiszen már rögtön az év elején, februárban kitört a szomszédban a háború, ami óriási felfordulást okozott szinte az egész világ mezőgazdaságában. Még márciusban számoltunk be arról, hogy keleti szomszédunk nemcsak világvezető napraforgóolaj-exportőre, hanem a búza, az árpa, a repce és a kukorica esetében is a világ öt legnagyobb exportőre között van. Ha csak az Európai Unió szemszögéből nézzük, Ukrajna az EU negyedik legnagyobb külső élelmiszer-beszállítója, és gabona- és növényi olajimportjának mintegy negyedét biztosítja az uniónak, beleértve a kukoricának csaknem felét. Az elhúzódó konfliktus (ami azóta kiderült, hogy tényleg elhúzódik) tehát nemcsak a helyi élelmiszer-termelést, hanem a globális kereskedelmet is negatívan érintette a kieső kínálat miatt, és világszerte növelte az élelmiszerárakat.
Újabb nagy élelmiszerdrágulás jön itthon: ez vár a magyarokra 2023-ban
Tarolt az energiaválság
A háború miatt felrobbant az energiapiac is idén, ami soha nem látott felfordulást okozott. A termelők sorra arról számoltak be, hogy egyik hónapról a másikra 3-4-5-szörös rezsiárakkal találták magukat szembe, de az sem volt ritka, hogy még ennél is többet kellett fizetniük a megszokottnál. Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója nyár végén az Agrárszektornak elmondta, hogy ők a vállalatnál 10 millió köbméter gázt használnak egy évben, amiért eddig körülbelül 1 milliárd forintot kellett fizetniük. Ez akkor 9 milliárd forintra ugrott fel. A legfőbb gond pedig az volt, hogy nagyon hirtelen érték el ezeket az árakat, minden nehezítő körülmény szinte egyszerre ütötte fel a fejét. Az extrém rezsiárak még tovább emelik az árakat az élelmiszerek esetében is.
Fájdalmas időszak vár a magyar vásárlókra, termelőkre: nincs mese, erre fel kell készülni
Az élelmiszer-árstop árnyékában
Az emelkedő energiaárak az egész világon inflációs spirált indítottak el, ami nem kímélte az élelmiszerárakat sem. A kormány ezért februártól hat alapvető élelmiszer árát fagyasztotta be. A rendelkezések betartását a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatósága szigorúan ellenőrzi. Jelenleg ezeket a termékeket fogja az ársapka:
- kristálycukor,
- finomliszt,
- sertéscomb,
- csirkemellfilé,
- far-hát,
- napraforgó-étolaj,
- 2,8 százalékos UHT tartós tej,
- friss tojás,
- étkezési burgonya.
Az árstop kapcsán úgy tűnik, hogy a kisboltosok a legnagyobb vesztesek: ők ugyanis azok az egységek, amelyek nem bírják a beszerzési árak drasztikus emelkedését, az energiaválságot és az árstopot: az első félévben több mint 2000 kiskereskedelmi egység zárt be. Több szakértő is egyetért azzal, hogy az árstopot meg kellene szüntetni, hiszen többet árt, mint használ. A Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián az egyik kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy értik, mi az üzenete az árstopnak, ugyanakkor a kereskedő cégeket és a kiskereskedelmet bénítja. Mint mondták, ha egy trendet ennyire erősen megtörnek, abból mindig baj van. Egyensúly helyett káosz lesz, akárcsak most. Mikor egy áruházlánc rá van kényszerítve, hogy beszerzési ár alatt adja tovább a termékeit, akkor az óriási inflációnövelő dolog, hiszen minden más áru drágulni fog.
Súlyos gondokkal küzd a magyar baromfiágazat: megvan, mi lehet rá a megoldás
Horror áron a takarmányok is
A takarmány az egész élelmiszeriparra nagy hatással van, hiszen, ha drágul a gabona, akkor drágul a takarmány, ami által drágulnak az élelmiszerek is, mivel az állatokat etetni kell. Ha aszály van, szintén tetőzi a bajokat a gyengébb minőségű, kevesebb mennyiségű gabona, ez ugyancsak felfelé tolja az árakat. Csak egy példa, ami a helyzet súlyosságát jelzi: 2020-ban a keveréktakarmány 85 ezer forint volt, idén 210 ezer körül mozgott. Sőt, 2022-ben olyan dolog történt, mint még soha: import kukoricára szorultunk, hiszen a hazai termés nem tudta kielégíteni az igényeket itthon.
Kiderült az igazság: ezért lett méregdrága sok magyar kedvenc húsféléje
Történelmi aszály
Ahogy arról lapunk is egész évben folyamatosan beszámolt, súlyos aszály és szárazság söpört végig egész Európán, és így Magyarországon is 2022-ben. A rég nem tapasztalt és látott szélsőséges időjárás az egész hazai mezőgazdaságban komoly károkat, valamint pusztítást okozott, kezdve a növénytermesztéstől, egészen az állattenyésztésen át, az élelmiszeriparig. Ez egyben sajnos sok termelőnek a gazdálkodás végét is jelentette.
Csúcson az élelmiszerárak
Az aszály, a válság, a háború, az árrobbanások, a takarmánydrágulás és az élelmiszer-árstop hihetetlen szintre lökte az árakat itthon. Lesújtó adat az is, hogy az egész EU-ban nálunk a legnagyobb az élelmiszer-infláció. Szám szerint: egy év leforgása alatt mintegy 43%-kal emelkedtek az élelmiszerek itthon. 12 hónap alatt, 2021. novemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 43,8%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (102,9%), a kenyér (81,8%), a tejtermékek (79,0%), a sajt (78,8%), a vaj és vajkrém (77,3%), a száraztészta (70,8%), az édesipari lisztesáru (69,1%), a margarin (60,3%), a baromfihús (54,4%), a péksütemények (54,0%) és a tej (52,9%) drágult. Tehát az árrobbanások (energia, rezsi, munkaerő, üzemanyag, takarmány), az időjárási körülmények és a háború elképesztő zavart okoztak idén az élelmiszeriparban. Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója nemrégiben azt mondta az Agrárszektornak, hogy: túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy búcsút inthetünk az olcsó élelmiszereknek, és meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a magas árak velünk fognak maradni. Most pedig eléggé úgy tűnik, hogy a következő fél évben az árcsökkenés kizárt, függetlenül attól, hogy a takarmányok olcsóbbak lettek.
Itt a csúf igazság a durva élelmiszerárakról: ehhez jobb lesz hozzászokni itthon
Címlapkép forrása: MTI/Bodnár Boglárka
