Szári Zsolt kifejtette: 2022-ben nem változtak a balatoni horgászjegy árak. A közismert gazdasági körülmények miatt vált szükségessé 2023-ra az áremelés, amit az engedélytulajdonos életkora és a fogási esélyek szerint differenciáltak. A jobb fogási esélyt biztosító jegytípusok (behúzós, általános, csónakos) árai nagyobb mértékben növekednek. A parti jegyek árai mérsékeltebben, átlagosan 16 százalékkal nőnek. Szintén kisebb mértékben emelkednek a 65 év feletti és az ifjúsági jegyárak, a gyermekjegy ára pedig változatlan marad - ismertette Szári Zsolt. Új jegytípus a csónakos horgászjegy, ami valamivel drágább, mint a parti jegyek. Kedvezmény a 65 év felettieknek, az ifjúsági, valamint a 14 év alatti gyermekek számára, hogy nekik nem kell megvenniük a csónakos jegyet ahhoz, hogy 1500 méteren belül tudjanak nem lajstromozott vízi járműből horgászni. (Arról, hogy melyik engedély mire jogosít, a társaság honlapja, a www.balatonihal.hu közöl további információkat.

A vezérigazgató közlése szerint még nem történt meg az éves elszámolás, de annyi tudható, hogy eredményes lesz a cég gazdálkodása. Szeptember végéig 78 ezer horgászjegyet értékesítettek, és hogy éves összesítésben a tavalyi évhez hasonló, illetve pár százalékkal magasabb lesz ez a szám. Mivel nonprofit cégről van szó, a tulajdonos állam nem vesz ki semmiféle osztalékot az eredmény után, a horgászjegyek eladásából fakadó bevételből állják egyebek közt a bér-, a haltelepítés vagy a halőrzés költségeit - tette hozzá.

Szári Zsolt nagy eredménynek nevezte, hogy több év után ismét ezer hektár fölötti tógazdasági háttérrel tudják biztosítani a balatoni haltelepítésket. A nehézségek között említette a horgászhelyek fogyását, szűkösségét, és a csónakkikötők létesítésének nehézségeit. Említést tett arról, hogy Balatonudvariban sikerült vagyongazdálkodásba venni a helyi horgászok 70 férőhelyes csónakkikötőjét, megmentve ezzel attól, hogy magán vitorláskikötő váljon belőle.

A legnagyobb kihívások, amivel 2023-ban is szembe kell néznie a társaságnak, a klímaváltozás miatti időnkénti vízhiány a tógazdaságokban, a vízhőmérséklet emelkedése és a behurcolt fajok miatti halegészségügyi problémák, a térségben megforduló, napi 2,5 tonna halat fogyasztó kárókatonák visszaszorítása, valamint a törpeharcsa terjedése - összegezte a vezérigazgató.

Címlapkép forrása: MTI/Vasvári Tamás