Teljesen kiszolgáltatottá váltak a magyar juhtenyésztők a tavaly nyáron tomboló nagy aszály miatt - mondta el Holló Mátyás, törzstenyésztő juhász. A szakember szerint sokan abban reménykedtek, hogy az állatalapú támogatásokból meg tudják majd vásárolni a hiányzó takarmányt, de sajnos, ezek kifizetése még nem történt meg - olvasható a Magyar Állattenyésztők Lapjában. Az amúgy is gyenge hozamú gyepek a nyári aszály hatására teljesen kisültek, így hiába voltak tavasszal a gyepkezelések, hiszen víz nélkül nem nő fű sem. A csapadékosabb ősz egy kicsit kárpótolt mindenkit, de a téli takarmány nagyon sok helyről hiányzik, és ez az ínséges időszak meg fog látszódni a húsvéti bárányok mennyiségén. A nyári gyengébb kondíció miatt kevesebb juh termékenyült és kevesebb az ikervehem, ezért sajnos nem is lesz annyi választott bárány.

A bárányok iránt ugyanakkor folyamatos a kereslet, amit ki kellene használnia az ágazat szereplőinek, hiszen a támogatásokon kívül ez az egyetlen bevételi forrásuk. A tavaly karácsonyi árak reál értéken jelentősen magasabbak voltak, mert az euróhoz képest most 10-15%-kal gyengébb a forint, a rezsiköltségek viszont a sokszorosukra nőttek. A juhászok többsége fejlesztésekre még gondolni sem mer, inkább csak túlélésre törekednek. Amennyiben el is nyertek pályázatokat, nagyon meg kell gondolniuk, hogy megvalósítsák-e a beruházást. A megemelkedett költségek miatt ugyanis a támogatói okiratokban szereplő 50%-os támogatás mára már csak 25-35%-ot tesz ki - mutatott rá Holló Mátyás. A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy várakozásokhoz képest sokkal többen adtak be pályázatot a Kiskérődző Állatjóléti Támogatásra.

Jobb helyzetben vannak most azok, akik előre gondolkoztak

A szálastakarmány-szállítás támogatása jó kezdeményezés volt, de a probléma megoldására kevésnek bizonyult. Az sem volt elvárható, hogy a Dunántúl segítse a saját készletei rovására a keleti országrészt, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott is csak nagyon kevés területen termett meg az évi szükséglet. Az átvészelés azoknak lesz könnyebb, akik előre gondolkoztak. Az aszály okozta takarmányozási gondok már a nyár elején előre jelezhetők voltak. Amikor látszott, hogy nem lesz elég széna, el kellett kezdeni alternatívákban gondolkozni - magyarázta Csomai Géza, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Állattenyésztési Osztály Legeltetésre Alapozott Állattartási Alosztályának vezetője. A szakember szerint például olyan növénytermesztőket kellett elkezdeni keresni, akiktől be lehetett szerezni a szálastakarmánynak valót. A jó minőségű árpa, zab, de akár a búzaszalma is jó szálastakarmány helyettesítő lehet. A legeltetéses állattartókhoz viszonylag későn értek el a takarmányköltségek növekedései okozta gondok, ezért sajnos a legtöbben csak akkor eszméltek fel, amikor már nagy volt a baj.