Nehéz éve volt a tejágazatnak idén: több mint 30%-kal csökkent a nyerstej ára 12 hónap alatt, miközben a termelők zöme az év nagyobb részében a tavaly betárolt, illetve megvásárolt drága takarmányt etette az állataival. Év végére ugyan újra emelkedni kezdtek a hazai felvásárlási árak, de ez már nem volt elég ahhoz, hogy a telepek nagyobb része jövedelmezően tudjon termelni - írta meg a MÁSZ. Ilyen helyzetben különösen fontos volt, hogy a Tej Terméktanács kérésének engedve a tárca kifizette a tavalyi és az idei termeléstől elválaszott tejtámogatást is, ami 5-5 Ft/kg bevételt jelent több ezer termelőnek. A tavalyit még a 2007-es, az ideit már a 2018-as bázison kiszámítva utalták, így jelentősen szűkült azok köre, akik már nem termelnek tejet, de még kapják ezt a pénzt.

Néhány kisebb térséget leszámítva idén a legelők és kaszálók jól teremtek. A húsmarhatartók mégsem zártak túl jó évet mert a jövedelmezőségüket a felvásárlási árak csökkenése, a szokásosnál jóval több szankció, valamint a támogatási kérelmek visszautasítás lerontotta. Sajnos a szaktárca a Magyar Állattartók Szövetségének kérése ellenére eddig nem tett olyan intézkedést, ami a Kincstár által elutasított és így nehéz helyzetbe került gazdákat érdemben segítené. Év végére ezért sok hízó alapanyag maradt a gazdáknál, vagy kelt el a tervezetthez képest alacsonyabb áron, mivel Európa szerte csökken a marhahús iránti kereslet, Törökország pedig alig vásárol, és ha mégis akkor is inkább csak vágómarhát.

A kocák száma az elmúlt években sajnos csökkent, de jó hír, hogy az idei év második felében emelkedésnek indult az állomány. Azok a sertéstartók, akik fejlesztéseket hajtottak végre, sok esetben az állományt is hatékonyabbra cserélték, ami a termelési eredmények látványos javulásában mutatkozik meg. Ezek az üzemek az idei évben a legeredményesebb agrárvállalkozások lesznek. A legkiszolgáltatottabbak a kisebb sertéstelepek, amelyek száma sajnos tovább csökkent. Ezzel párhuzamosan nőtt a koncentráció: ma már a kocatartók 17%-ánál van az állomány 83%-a.

Kifejezetten jó ára van a báránynak, mégis csökken a juhlétszám hazánkban, de ez igaz más tagállamokra is: rég nem volt ekkora hiány bárányból Europában, mint most. A magas input költségek, a támogatások megszerzéséhez, valamint az állatok jelöléséhez, nyilvántartásához kapcsolódó kiadások és adminisztráció, elveszik a juhászok kedvét. Az sem segít az ágazaton, hogy a gyapjú továbbra is eladhatatlan. A juh- és kecsketej ára ugyan emelkedett, de ez érdemben nem javította a jövedelmezőséget, annyira elszállt az előállítás költsége.

Az időjárás és az olcsó takarmányok idén segítették a gazdákat, de a költség-jövedelem viszonyok sokaknál mégsem alakultak úgy, ahogyan azt remélték év elején. Mindezekkel együtt és az elmúlt pár évvel összevetve, az MÁSZ szerint azt lehet mondani, hogy ennél rosszabb éve soha ne legyen az ágazatnak.

(Cikk forrása: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)