Horn Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy a juh- és kecsketartókat - hasonlóan más állattenyésztési ágazatokhoz - az is sújtotta, hogy a szárazság következtében a szálastakarmány mennyisége drasztikusan alulmúlta a várakozásokat, a szükségletet, az árak pedig az egekbe szöktek. A gabonafélék megduplázódó ellenértéke csak tovább tetézte a helyzetet, amelyet a tápárak növekvő árai súlyosbítottak. A nyár végén megérkezett csapadék és az ezt követő időszak kedvező időjárása kissé enyhített a kedvezőtlen gazdálkodási körülményeken.
Az ősz már hiába volt csapadékosabb, nagyon sok helyről hiányzik a téli takarmány, a szakmabeliek szerint pedig ez az ínséges időszak több mint valószínű, hogy meg fog látszani a húsvéti bárányok mennyiségén. Pedig a bárány iránt folyamatos a kereslet, aminek a kihasználása létkérdés lenne, hiszen a támogatásokon kívül gyakorlatilag ez az egyetlen bevételi forrása a juhászoknak. A karácsonyi időszakban reálértéken lényegesen alacsonyabbak voltak az árak a 2021-esnél, hiszen az euróhoz képest gyengült a forint. Emellett drasztikusan megemelkedtek a rezsiköltségek is. A szakértők a bárányhús piacán növekedésre számítanak, de az áremelkedés mértéke közel sem lesz olyan, mint ami a megelőző éveket jellemezte.
A gyapjúértékesítésben csökkent kereslet és alacsonyabb árszint jellemezte a hazai piacot, amit aztán a háború is tovább súlyosbított. A magyar gyapjú jelentős része ugyanis Ukrajnán keresztül jutott a világpiacra az elmúlt időszakban. Tavaly emelkedtek a juhfelvásárlási árak, a juhtermelők jövedelmezősége ugyanakkor nem javult, tekintve, hogy az előállítás költségei is jelentős mértékben emelkedtek. Ezért várható, hogy az ágazati szinten eddig is mérsékeltnek mondható juhtejtermelés tovább csökken.
A kecsketenyésztők tavaly, 2021-hez képest, kedvezőbb helyzetben voltak a tej- és tejtermékek piacán. Az ágazati összefoglaló arra is kitér, hogy a juh- és kecsketejtermékek értékesítési lehetőségeit rontja, hogy a megnövekedett energiaárak miatt egyes szállodák bezártak, a jövedelmezőségüket pedig az, hogy az őket is sújtó költségnövekedéseket már nem tudják az árakban érvényesíteni. Így várhatóan csak azok a tenyésztők, termék-előállítok maradnak talpon, amelyek saját maguk termelnek és értékesítik a termékeiket a helyi piacokon
- írja a lap.
A szakmai szövetség úgy véli, hogy a nehéz helyzethez képest az elmúlt évi fejlesztések örvendetes képet mutatnak, a beruházási és a fejlesztési támogatásokra sokan pályáztak: például etető-itató berendezések, válogatókarámok, legelőkertek kialakítására közel 5 milliárd forint értékben adtak be pályázatokat, ezekre közel 4 milliárdot tavaly év végéig ki is fizettek. Az ilyesfajta fejlesztések a gazdaság hatékonyságát hosszabb távon javítani tudják.