Reméljük, hogy az előző évekre jellemző intenzív termelési költség emelkedés nem folytatódik 2023-ban - jelentette ki Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) elnökhelyettese. A szakember szerint a különböző takarmány-alapanyagok drágulása lassult, stabilizálódtak az árak, ez pedig jelentős költségtényező a termelés során. Az energiaszámlákat illetően mostanra már mindenki tudhatja, mire számíthat, de majd csak februárban fog kiderülni - a januári számlák beérkezésekor -, hogy jól kalkuláltak-e az ágazat szereplői. A tojástermelés kapcsán Pákozd Gergely kifejtette, hogy az európai piac eléggé jól átjárható, a nagy kérdés azonban az, hogy milyen károkat fog okozni a madárinfluenza tavasszal. A betegség kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt években jelentős károkat okozott a baromfitartóknak egész Európában, és már nagyobb tojótyúk állományokban is felütötte a fejét a kór. Ugyancsak fontos kérdés a mezőgazdaság és a növénytermesztés helyzete, nagyon nem mindegy, mekkora lesz idén a termés, illetve milyen minőségű. Pákozd Gergely ugyanakkor kiemelte, hogy az elmúlt évek sokkjai után az ellátási láncok kezdenek helyreállni, és az árukat be lehet szerezni, még ha a várakozási idők meg is hosszabbodtak kissé, ehhez azonban alkalmazkodtak a termelők. A szakember szerint ugyanakkor nagy kérdés, hogy a fogyasztói igények és szokások milyen irányba fognak elmozdulni.

Az biztos, hogy a költségek nőttek, és a karácsonyi szezon az évi többi részére jellemző fogyasztói trendek egy részét elfedi. A januári-februári adatok pontos képet adnak majd a fogyasztói kosár alakulásáról. Ami várható, hogy a prémium termékek piacán lesz valamiféle zsugorodás, és azok a fogyasztók, akik ezt nem fogják tudni megengedni maguknak, lejjebb fognak lépni egy kategóriát. A tojás helyzete azért speciális, mert nincs nagyon helyettesítője, ugyanakkor le is lehet mondani róla. A termelők számára a következő időszakban a HoReCa-szektor helyzetére kell nagyon odafigyelni, mert jelenleg még nem lehet tudni, mekkora lesz itt az igény a tojásra, vagy át kell-e csatornázni az értékesítést a fogyasztók felé? Pákozd Gergely beszélt az árstopokkal kapcsolatos bizonytalanságokról is, mint mondta, utoljára egy jó távoli dátum lett megadva a kivezetés időpontjának, addig azonban az intézkedés jelentősen torzítja a piacot. A jövőt illetően a szakember mégis optimista volt.

Már akkor jobban fogja magát mindenki érezni, ha megszűnnek azok a sokkok, amelyek az elmúlt 3-4 évben érték az ágazatot, és egy kicsit megnyugszik a piac, illetve, ha vissza lehet állni a normális tervezhetőség szintjére. Mindig az alkalmazkodás a legdrágább, ugyanis annál mindig van valami olyan prémium, amit meg kell fizetni. Ha azonban ez eltűnik a rendszerből, akkor az stabilabb és biztosabb piacot fog eredményezni

- mondta Pákozd Gergely.

A 2023-as évet leginkább a bizonytalanság és a változások jellemezhetik: az alapanyagárak várhatóan már nem fognak a tavalyihoz hasonló mértékben emelkedni, de az energiaköltségek alakulása idén is tartogathat meglepetéseket, különösen azon termékpályáknál, ahol szezonális termelés zajlik - mondta Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a magas forint-euró árfolyam - és az árfolyamingadozás - a beszerzések és a termelési költségek megdrágításával idén is okozhat problémákat a gyártóknak. A kétszámjegyű élelmiszerinfláció várhatóan éreztetni fogja hatását a fogyasztás alakulásában, csökkenhet és eltolódhat a kereslet az alacsonyabb árfekvésű és a saját márkás termékek irányába. A kamatszintek emelkedése több élelmiszergyártónál is problémát jelenthet a rövid távú, forgóeszköz finanszírozásban, de a beruházásokat is hátráltathatja. Pedig a hatékonyságot és a fenntarthatósági mutatókat javító fejlesztésekre minden eddiginél nagyobb szükség lenne most - jelentette ki Vörös Attila. A FÉSZ ügyvezető igazgatója szerint mivel a mostani kamatok mellett a cégek újra meggondolják, hogy érdemes-e beruházni, így a Vidékfejlesztési Programban elérhető dedikált élelmiszeripari fejlesztési források rendelkezésre állása 2023-ban kulcsfontosságú lesz az ágazat modernizálásában, hatékonyságának fejlesztésében.

A szakember meglátása szerint az idei év egyik fontos kérdése lesz még az, hogy a csomagolóanyagokról szóló szabályozás változásai mennyivel fogják megemelni a gyártók költségeit. Sok múlik azon a hazai gyártók versenyképessége tekintetében azon, hogy az élelmiszeripari csomagolások után fizetendő környezetvédelmi termékdíj helyébe milyen struktúrájú, mennyire hatékony működésű és a többi tagállamhoz képest mennyire gyártóbarát új rendszert, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségrendszert vezet be idén hazánk az uniós előírások nyomán - jelezte a FÉSZ ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az élelmiszerpiac alakulását természetesen rendkívüli módon befolyásolja az árstop alakulása és minden érintett reménykedik abban, hogy az idén nem kell az ágazatnak újabb, számára külön nehézségeket jelentő és a piac működését eltorzító kormányzati intézkedésekkel szembenéznie, mint például tavaly a népegészségügyi termékadó (NETA) emelésével, vagy épp az ársapkák bevezetésével.

Figyelnünk kell majd a hazai környezetből kitekintve az uniós jogalkotási folyamatokra is 2023-ban. Idén elindul, illetve folytatódik az európai élelmiszer-rendszerek fenntarthatóbbá alakítását célzó uniós jogszabályok előkészítése, például az élelmiszerek jelöléséről, a zöld kommunikációról, vagy akár a termékek ökológiai lábnyomának jelöléséről. A jogszabályi környezet várható változásaival a hazai élelmiszergyártóknak is el kell kezdeniük megismerkedni 2023-ban

- jelentette ki Vörös Attila.