Ukrajnából folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű gabona, elsősorban búza és kukorica érkezik a keleti határunkon keresztül. Az elszabadult energia és inputárak következtében Magyarországon likviditási gondok keletkeztek az ágazatban. Mindez olyan időszakban sújtja a gazdákat, amikor a tavaly bevezetett úgynevezett exportengedélyezési rendszer következtében Magyarország jelentős exportpiacokat veszített. A következmény az, hogy a termelők nem tudják értékesíteni készleteiket és emiatt nincs pénzük az esetenként duplájára, sőt többszörösére emelkedett energia, illetve inputanyagok beszerzésére. A kétes minőségű ukrán kukorica például 75-80 ezer forinton cserél gazdát tonnánként és emiatt a korábbi világpiaci árakkal többé-kevésbé szinkronban lévő 120-130 ezer forintos magyar kukorica ára 100 ezer forint alá csökkent, és ugyanaz figyelhető meg a búzánál, ahol a 140 ezer forinttal szemben 110 ezres tonnánkénti ár figyelhető meg. Mindezek következtében az elmúlt hónapokban, aki egyáltalán értékesíteni tudta terményét, az is csak jól láthatóan 20-25%-os árcsökkenéssel tehette meg, ezzel is növelve saját veszteségét - olvasható a közleményben.
A gazdákat a 2022-es soha nem látott mértékű aszály következtében 1000-1200 forintra becsülhető kár érte. A kárenyhítési szabályozás következtében a magyar kárenyhítési rendszer ennek a töredékét ismeri el kárként azáltal, hogy irreálisan magas összehasonlító árakat alkalmaz. A mára kialakult piaci árak ezeket meg sem közelítik. Az előzőekből következik, hogy nem véletlen, hogy az 1000 milliárdos kárral szemben a kárenyhítésre 31,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A MOSZ időben felhívta a kormányzat figyelmét a problémákra, ennek keretében kezdeményezte a kárenyhítési rendszer szabályainak újragondolását, amire sajnos csak most kerül sor, ami már nem befolyásolja a 2023-as kárenyhítést. A szervezet ugyancsak tiltakozott az exportengedélyeztetési rendszer ellen, sajnos eredménytelenül. A MOSZ kiemelte, hogy magyarországi gabonapiac lefagyása azonnali intézkedést igényel, ellenkező esetben veszélybe kerül az ez évi termelés, tömegesen lehetetlenülnek el a gazdák és az állattenyésztés után a növénytermesztés is lejtőre kerül
- olvasható a MOSZ közleményében.