Nagy István szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata az új agrártámogatási rendszer elindítása. A pályázatoknak saját honlapjuk lesz, az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei pedig már el is kezdték az országjárást, hogy bemutassák a pályázati lehetőségeket és feltételeket. A piaci nehézségek miatt a tervezhetőség különösen fontos, a termelők számíthatnak a kormány segítségére - hangsúlyozta az agrárminiszter.

A tárcavezető szerint a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika (KAP) a tervek megvalósításának időszakát hozhatja el, uniós és költségvetési forrásai történelmi lehetőséget jelentenek a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. A tavasszal benyújtható egységes kérelmekkel öt jogcímen összesen 539 milliárd forint közvetlen terület- és állatalapú támogatás igényelhető. Idén csaknem 1400 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás kifizetésére lesz lehetőség, de segítséget jelenthet a mezőgazdaság számára a hitelmoratórium, a kamattámogatás vagy a kamatstop is - tette hozzá.

Nagy István úgy véli, hogy 2030-ig az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, hozzáadott értéke a kétszeresére nőhet. A magyar gazdatársadalom bebizonyította, hogy a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók hatásai közepette is el tudják látni az egész országot egészséges élelmiszerrel, így a nehézségek ellenére van ok a bizakodásra - fogalmazott.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke bejelentette, hogy a KAP-hoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekről napokon belül megkezdődhet a társadalmi egyeztetés. Amint megjelennek a jogszabályok, a gazdák számára tájékoztató anyagok készülnek, az agrárszaktanácsadók pedig megkapják a szükséges felkészítést - tette hozzá Jakab István, aki a kormánytól továbbra is azt kéri, hogy ne engedje senkinek a földadó bevezetését, hiszen a gazdák így is kiveszik a részüket a közterhek viseléséből.

A sajtótájékoztatón érdekképviseleti vezetők értékelték a 2022-es eredményeket és az idei kilátásokat. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint felemás év volt az előző, hiszen jól kezdődött, de aztán az aszály miatt megcsappant a méztermés. Bross Péter ugyanakkor sikerként értékelte, hogy a belföldön megtermelt és forgalmazott méznek a többségét immár közvetlenül a magyar méhészek értékesítik, köszönhetően az agrártárca és az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatásának.

Példátlan eredménynek tekinti azt is, hogy a méhészet bekerült a KAP-ba, hiszen az uniós agrárpolitikából korábban kimaradtak. Az újdonságok közül kiemelte még az állatjóléti támogatás kiterjesztését a méhekre, ezt Magyarország ratifikálta elsőként az uniós tagállamok közül. Nehezményezte ugyanakkor, hogy az EU piacát óriási mennyiségben, de minőség-ellenőrzés nélkül árasztja el az ukrán méz, a kínaival együtt ez teszi ki az uniós mézimport kétharmadát. Ha nem változik a helyzet, az EU-ban 10-15 éven belül megszűnhet a méztermelés, ami főképp azért baj, mert mézet lehet ugyan importálni, de beporzást nem - hangsúlyozta.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke szerint a szőlő- és bortermelők ugyancsak szembesültek a háború következményeivel, de Légli Ottó bízik abban, hogy a helyzetük javulni fog. Az elmúlt évek ültetvénytelepítései, infrastrukturális fejlesztései, technológiai korszerűsítései biztos alapot teremtettek a növekedéshez, míg a következő időszakban a bormarketing területén remélhető jelentős előrelépés. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az állami segítségnyújtás önmagában nem elég, az öngondoskodás, a saját kezdeményezés szerepe legalább ilyen fontos az előrejutásban.

A miniszterelnök főtanácsadója azt ígérte, hogy a kormány folytatja az együttműködést az agrárszervezetekkel, a válságot pedig soha nem a gazdák kárára fogja kezelni. Nyitrai Zsolt egyúttal bemutatta a 2023-as agrárnaptárt, amit több tízezer példányban juttatnak el a gazdákhoz a szakmai lapok és a közvetítő szervezetek segítségével.