A terméktanács előzetes adatai alapján tavaly 280 ezer tonna alma termett Magyarországon, ami még a visszafogott, 300-350 ezer tonnás augusztusi becsléstől is elmarad. Főképp a frisspiaci (étkezési) alma mennyisége csökkent jelentősen, csupán 80 ezer tonna termett a 100-120 ezer tonnás várakozás helyett, ebből a kivitel 5 és 8 tonna közötti. A 200 ezer tonna ipari almából a léüzemek 172,5 ezer tonnát vettek meg, a belföldi feldolgozóipar többi ágazata (pálinka, szárítóüzemek, konzervipar, stb.) csaknem 22 ezer tonnát vásárolt, további 5 ezer tonna az export mennyisége. A 2022-ben termett ipari alma a feldolgozóipar kapacitásainak mindössze 40-45 százalékát elégítette ki, ezért körülbelül 15 ezer tonnát importáltak is, főképp Lengyelországból.
A FruitVeb az időjárási szélsőségekkel magyarázza a tavalyi visszaesést. Tavasszal az ültetvények jelentős részében gyenge volt a virágzás, a belföldi ültetvények negyedét kitevő intenzív, öntözött ültetvények egy részén is csak közepesen alakult. A fagykárok elkerülték az almát, bár a terület háromnegyedét adó északkeleti országrészben a virágzás kezdetét megelőző, több napig tartó rendkívüli hideg jelentős károkat okozott, ám főképp a 2021 nyara óta tartó, a nyári hónapokban rendkívüli meleggel társuló csapadékhiány volt kedvezőtlen. Szeptemberben viszont a sok csapadék gyümölcsrepedést okozott, vagy kiesett miatta a szüreti napok fele, és a túlérés is rontotta a minőséget. A későn leszedett alma már csak ipari feldolgozásra volt alkalmas, különösen a Gala és a Golden fajtánál volt jellemző a minőségromlás.
Az eddigiek alapján a szervezet rámutat, hogy különösen az öntözetlen ültetvényeket viselik meg az időjárási szélsőségek. Ugyanakkor a munkaerőhiány is okoz gondot az almatermelőknek, hiszen emiatt sokszor nincs lehetőség a megfelelő határidőben a betakarításra.