A szervezet honlapján közzétett elemzés szerint a szokatlanul meleg augusztust egy aránylag hűvös időszak követte Európa legnagyobb részén. December közepén egy gyors átmenettel jóval enyhébbre fordult az idő, az új év pedig rekordmeleg hőmérsékleteket hozott. A meleg miatt az Alpokban január közepéig nagyon kevés hó gyűlt össze, így ha nem növekszik a tél hátralévő részében a hóvastagság, akkor tavasszal problémát okozhat az öntözés vízellátása - hívták fel a figyelmet.
A hőmérsékletről azt írták, tavaly december eleje és ez év január közepe között Európa legnagyobb részén 2-4 Celsius-fokkal volt enyhébb az idő a sokéves átlagnál. Törökország keleti, Románia északnyugati részén, illetve helyenként Ukrajnában és a Balkán-félszigeten 4-6 fokkal volt melegebb a szokásosnál. Északon - Svédországban, Norvégiában és Oroszország európai területének keleti részén - azonban 2-4 fokkal hűvösebb volt az átlagosnál. Eddig fagykár alig fordult elő Európában, csak a Volga térségében volt olyan hideg - viszonylag kevés hóval társulva -, amikor károsodhattak az őszi vetések.
Megjegyezték: Európa legnagyobb területén az átlagosnál jóval több csapadék hullott, nagy területen 50 százaléknál is több esett. Azonban a szokásosnál akár 50 százalékkal is kevesebb csapadék hullott Spanyolország keleti partvidékén, Olaszország egyes vidékein, helyenként Görögországban és Bulgáriában, Törökország legnagyobb részén, Oroszország európai területének déli részén, illetve a norvég tengerparton. A Spanyolország délkeleti és Olaszország déli részét, valamint a Bulgáriát jellemző csapadékhiány egyelőre nem okoz problémát, viszont Törökországban bőséges csapadékra lenne szükség a további károk megelőzéséhez.
Az Amerikai Egyesült Államokban, Kaliforniában december utolsó hete óta tart a viharos időjárás, ami a tavaly hosszan elhúzódó, súlyos aszállyal küzdő államban most kiterjedt áradásokat eredményez. Az aszály számottevő mértékben mérséklődött Arizona és Új-Mexikó államban is, ugyanakkor az ország középső államaiban enyhe, száraz időjárás uralkodott január első felében. Az északi-középső területeken jelentős hótakaró védi az őszi gabonákat, a Nagy-Síkság középső és déli területein azonban a vetések ki vannak téve az időjárás szélsőségeinek.
Kínában decemberben száraz, hideg idő járt az ország keleti és déli vidékein, összességében az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek csak a fele hullott. Az Ausztrália keleti partvidékét tavaly ősszel sújtó kiterjedt árvizek komoly károkat okoztak, ám decemberben az átlagosnál szárazabb időjárás segítette a búza, az árpa és a repce aratását. Január első felében az átlagosnál szárazabb időjárás segítette a kései nyári növények vetését, ugyanakkor a talajban még elegendő nedvesség áll rendelkezésre az öntözés nélkül termesztett kultúrák fejlődéséhez, és a tározók is bőségesen tartalmaznak vizet az öntözéssel termesztett növények számára. Dél-Afrikában meleg, többnyire napos időjárás segíti a nyári növények fejlődését, amelyek számára eddig megfelelő mennyiségű nedvesség áll rendelkezésre a talajokban.
Argentínában az ország középső részén az ilyenkor szokásosnál melegebb és szárazabb az időjárás, ami komoly stresszt jelent a már reproduktív fázisban járó korai vetésű nyári növényeknek. Északon, a gyapot fő termőterületein a hónap első hetében a 40 fokot is elérte a hőmérséklet, majd enyhült a hőség és csapadék is érkezett, ami nagyon jól jött a frissen vetett kukorica és a többi nyári kultúra számára is. Brazíliában az ország déli termőterületeit hosszasan elhúzódó szárazság, míg az északiakat kiterjedt, heves esők jellemezték az utóbbi időben. A 30 fok fölötti meleg segíti a nyári növények gyors fejlődését, de igen magas a párolgásból adódó nedvességvesztés is - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a nemzetközi agrometeorológiai elemzésében.
Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
