Szerinte ársapkát sok kormány alkalmaz Európa-szerte: például a csehek, horvátok é szerbek is. Emellett lehet támogatást adni, mint például Németországban, vagy akár takarékosságra ösztönözni a lakosságot. Önmagában az ársapka lehet indokolt - jelentette ki. Az elnök szerint egyetértés van abban, hogy ezt ki kell vezetni, már csak az időpont a kérdés. Az élelmiszerárstopok „a hatályban lévő döntés szerint április 30-ig lesznek érvényben - közölték korábban az Agrárminisztérium részéről - írja az atv.hu. Rigó Csaba Balázs elismerte, hogy a magyar élelmiszeripari áremelkedések kiugróak, de hozzátette: mindenkink más a fogyasztói kosara.
Hozzátette, meg kell nézni azt, hogy ekkora mértékű veszteségszétosztás indokolt-e. Ha engedik a vevők, tud nyerészkedni egy vállalkozás, de friss adatok szerint visszaesett a fogyasztás. Ez tehát azt jelenti, hogy nem engedik a vásárlók. A GVH-nak egyébként megvan az eszköze, megkérdezheti a kereskedőket, hogy mennyiért vettek meg és adtak el termékeket - ilyen esetekben pedig kötelező a válaszadás, így hát meg tudják nézni, miért emelkednek az árak.
Azt biztosan ki tudjuk majd mutatni, hogy ki a ludas
- fogalmazott a szakember.
Hozzátette, a vizsgálat végén lesz egy jelentés, amit társadalmi vitára bocsátanak majd. Ha pedig versenyjogi jogsértést találnak, akkor előfordulhat, hogy a lezárt év összárbevételének 10 százaléka is lehet a bírság. Ugyanakkor el kell mondani, hogy a GVH nem azért jött létre, hogy "össze-vissza" bírságoljon.
Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán