A járványhelyzet és a háborús konfliktus jókora pofont adott az ágazatnak, hiszen jelentősen csökkentették a nyúlhús iránti keresletet. Az eddig jellemzően a nyúlágazat által felhasznált melléktermékekre manapság más ágazatok is igényt tartanak, és zárt tartás lévén az energiaárak sokat rontottak a jövedelmezőségen. Az átvételi árak emelkedtek, de közel sem úgy, ahogyan az önköltség, ezért jelenleg veszteséges a termelés. Így hát nemcsak a beruházási, de a működési költségek is drasztikusan emelkedtek, ezért sokan inkább kivárnak a telepkorszerűsítési pályázatokkal.
Tragikus helyzetben ezek a magyar gazdák: sokan végleg feladták a harcot
„Gázos” a helyzet ebben az ágazatban is
Mivel zárt állattartásról van szó, így a nyúlnevelés is rendkívül magas energiaigényű, többnyire gázzal fűtik az istállókat, valamint villamos árammal működtetik a hűtő és szellőztető berendezéseket, a takarmánykihordó gépeket. Ahogyan az Agrárszektor is megírta, ágazati szinten mintegy 55-60.000 tonna takarmányra van szükség évente, aminek a biztosítása a jelenlegi körülmények között nehéz feladat. Az elszálló energiaárak mellett a takarmányok is jócskán nőttek, nagyjából 35-40%-kal. Emellett a vitaminok (melyek javarészt távolabbi országokból származnak) ára is megtriplázódott, illetve a munkabéreket is emelni kellett. Ami pedig lesújtó lehet, hogy becslések szerint a hazai nyúltermelés folyamatosan csökken, idén várhatóan közel 20%-os lesz az ágazati visszaesés.
Komoly lemaradásban vagyunk
A hazai nyúlállomány nagyjából 100 ezer anyanyulat, valamint azok szaporulatát jelenti. Mint ahogyan a Nébih adataiból korábban kiderült, a két hazai nyúlvágóhíd, amely kizárólag Magyarországon hizlalt nyulat dolgoz fel, 2021-ben csaknem 4,3 millió nyulat vágott le, ami az Európában összesen levágott nyulak kb. 3,5%-a - ezzel az értékkel pedig jelentősen le vagyunk maradva az első három helyezettől. Mindennek ellenére elmondható, hogy Európa negyedik legnagyobb nyúlhús-előállító országa vagyunk. Nem túlzás azt mondani, hogy manapság alig-alig esznek a magyarok nyulat, melyet jól jelez az is, hogy a hazánkban előállított nyúlhús jelentős része kivitelre kerül, elsősorban az Európai Unióba. Ami az EU-n kívülre megy, annak az exportnak a mennyisége a hazai fogyasztással közel azonos mértékű.
Eldurvult a helyzet a magyar állattartóknál: sokan végleg feladták a harcot
Van bőven, de nem esszük. Miért?
Ahhoz nem férhet kétség, hogy a magyar nyúlhús kiváló, nemzetközi szinten elismert termék, hiszen több mint 95 százalékban exportáljuk. Elmondható az is, hogy a hazai fogyasztásösztönzés területén sikerült eddig is eredményeket elérni, hiszen szinte már minden hazai áruházlánc polcán megtalálhatóak a konyhakész termékek. Azonban bőven van még hova fejlődni a fogyasztást tekintve, hiszen az európai átlag 2 kg/fő, a magyar pedig ennek mindössze a tizede, nagyjából 20-25 dekagramm. Kérdés, hogy miért van ez így? Összetett a kérdés, de látható, hogy az ára és a nyulakhoz való kötődés és az úgynevezett cukisági faktor is szerepet játszik a gyér fogyasztásban, mivel sokkal jobban sajnáljuk őket, mint például a baromfikat. Ha pedig ez valakit nem zavar, a pénztárcája is könnyen gátat szabhat, főleg a jelenlegi gazdasági körülmények között. Jelenleg az alábbi árakkal találkozhatunk:
- a Matusz-Vad Webáruházban a nyúlgerinc kilója 4200 forint,
- a lapocka 2000,
- a comb 3500,
- míg a máj 1600 forintba kerül.
Ebből nagy baj lehet: csúnyán ráfázhatnak a magyar termelők, ha ezt nem lépik meg
Ez lehet a mentőöv a termelőknek
Mint többször írtuk, komoly gödörben vannak a nyúltenyésztők, most azonban úgy tűnik, nekik is érkezik a segítség: megjelentek a Kincstár honlapján a de minimis támogatáshoz kapcsolódó nyomtatványok, melyeket postai úton kell beadni. a támogatás mértéke tenyésznyulanként 2000 forint. Támogatást a támogatási időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyulak után, a tenyésztésbe állítást követő első támogatási kérelem benyújtási időszakban egy alkalommal lehet igénybe venni - írja a NAK. A kérelmeket az alábbi időszakokban lehet benyújtani:
- A tárgyév január 1. és június 30. közötti időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyulak alapján a tárgyév július 1. és július 31. közötti időszakban lehet támogatási kérelmet benyújtani.
- A tárgyév július 1. és december 31. közötti időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyulak alapján a tárgyévet követő év január 15. és február 15. közötti időszakban lehet támogatási kérelmet benyújtani.
A kérelmezőknek fokozatosan kell ügyelnie arra, hogy a génmegőrzési céllal fenntartott, védett őshonos mezőgazdasági, valamint hús, illetve prém hasznosítási típusba tartozó tenyésznyúl tenyésztésbe állításáról mellékelni kell a tenyésztőszervezet által kiadott, és Nébih által hitelesített igazolást! További részleteket az 1/2023. (I. 11.) számú Kincstár Közlemény, valamint az 54/2014. (IV. 29.) VM rendelet tartalmaz.
