A világszerte veszélyeztetett kerecsensólymok európai uniós állományának kétharmada Magyarországon fészkel. A hazai ragadozó madárfaj védelméért folytatott munkát az Európai Unió LIFE programja is támogatja. A kerecsen Magyarország kultikus madárfaja nagy valószínűséggel a kerecsensólyom Altaj-hegységi változata, nálunk fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint. A faj európai állományának jelentős része a Kárpát-medencében fészkel, így megőrzésében is kiemelt szerepe van a magyarországi hazai természetvédelemnek - áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfői közleményében.
Mint írják, az Európai Unióban hazánkon kívül jelentősebb számban, Ausztriában, Szlovákiában és Romániában, valamint Csehországban és Bulgáriában található még néhány fészkelő pár. A kerecsensólyom a ragadozó madarak általános üldözése és a mezőgazdaságban nagy mennyiségben használt kiemelten veszélyes vegyszerek miatt az 1970-es évekre a kipusztulás szélére került Közép-Európában. Az MME 1974-es megalakulásakor a hazai állományt kevesebb mint 10 fészkelő párra becsülték. Az ezt követő három évtizedben az MME és a közben sorra megalakuló nemzeti parkok fajmegőrzési munkájának eredményeként a magyar állomány jelentősen megerősödött - emelik ki az MME közleménye, amely szerint a kiemelkedő hazai kerecsensólyom-védelmi eredmények nemzetközi elismerésben részesültek és a munkát az Európai Unió LIFE programja is támogatta.
A közlemény emlékeztet, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásában 2006 és 2010, majd 2010 és 2014 között valósult meg két kerecsensólyom-védelmi LIFE projekt, amelyek a tagállamok szavazata alapján Brüsszelben elnyerték a Legjobb LIFE projektek díját is: Az észak-alföldi régió kerecsensólyom-állományának közvetlen védelmével legutóbb a 2010-ben zárult első projekt foglalkozott, míg a második fő célja a hazai tapasztalatok átadása volt Bulgária és Románia számára. Hozzátéve, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásában 2014 és 2018 között zajló harmadik projekt a sólymok táplálékául szolgáló emlősfajok védelmében ért el sikereket - írja a közlemény.
A sikeres fajmegőrzési program hatására a hazai állomány 2010-ig folyamatosan növekedett, majd országosan mintegy 150-180 fészkelő pár környékén stabilizálódott. Ugyanakkor az egyes fészkelőterületek között jelentős különbségek alakultak ki: míg Dél-Magyarországon lassan továbbra is nőtt az állomány, addig az észak-alföldi régióban jelentős csökkenést tapasztaltak a szakemberek - áll a közleményben. Mint kiemelik, ennek hátterében olyan ismert veszélyeztető tényezők állnak, mint az áramütés, illegális mérgezés és lelövés, valamint a madarak ütközése légvezetékekkel és járművekkel. Emellett egyértelmű problémát jelent a zsákmányállatok - különösen az ürgék és a hörcsögök - állománycsökkenése, valamint az agrártájban a természetes élőhelyek folyamatos visszaszorulása.
A közlemény szerint a most induló A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban című projekt célja, hogy pontosan felmérjék az egyes veszélyforrásokat és megpróbálják a legfontosabbakat mérsékelni. A hat évig tartó projektet 75%-ban az Európai Unió LIFE programja támogatja, amelyhez a társfinanszírozást a magyar állam, valamint a projektpartnerek biztosítják. A projektben az MME mellett részt vesz a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a MAVIR Zrt. is. Mint írják, a projekt fókuszterülete négy észak-alföldi Natura 2000 terület, így a fajmegőrzési akciók elsősorban a Jászság, a Hortobágy, a Hevesi-sík és a Borsodi-Mezőség Különleges Madárvédelmi Területen valósulnak meg. A projekt keretében a legmodernebb módszerekkel követik nyomon a kerecsensólyom-példányokat, így nyomkövetők, kamerák, speciális jelölő gyűrűk és tollakból kinyert DNS-ujjlenyomat segítségével azonosítják a szakemberek az egyes példányokat, így próbálják megállapítani, hogy milyen tényezők okozhatják az állomány csökkenését.
A terepi felmérésekben a természetvédelmi őrszolgálat mellett az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége, valamint számos önkéntes is részt vesz. A szakemberek a költő sólyompárok mellett felmérik, és madárbarát átalakításra javasolják a régió legveszélyesebb középfeszültségű elektromos oszlopainak fejszerkezeteit is, de az illegális természetkárosító cselekedetek megelőzésére is különös figyelmet fordítanak - hangsúlyozzák a közleményben. Az MME jelezte, hogy a nemzetipark-igazgatóságok az idős fákon, míg a MAVIR a nagyfeszültségű hálózaton fejleszti a faj költésére már rendelkezésre álló műfészekhálózatot, továbbá a projekt keretében különböző módszerekkel tesztelik a táplálékkínálat és a költési siker növelésének lehetőségét is. A Különleges Madárvédelmi Területeken pedig a nemzetipark-igazgatóságok a helyi önkormányzatokkal együttműködésben a mezőgazdasági területek között húzódó dűlőút-hálózat mentén állítanak helyre természetközeli élőhelyeket.
