A javaslatok középpontjában szerepel az is, hogy az ágazatot vonzó munkahellyé tegyék a fiatalabb nemzedékek számára - közölte. Tájékoztatása szerint intézkedések támogatják azt a törekvést, hogy a halászati és akvakultúra-ágazat nettó nulla kibocsátású ágazattá váljon 2050-re. Segítik az ágazatot az energetikai átállás felgyorsításában az üzemanyag-hatékonyság javítása és a megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás révén - közölte. Az Európai Bizottság vonatkozó közleménye szerint a testület cselekvési tervet is előterjesztett, hogy az EU környezetvédelmi célkitűzéseivel összhangban csökkentse a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt káros hatását. Célja elsősorban a halászat tengerfenékre gyakorolt kedvezőtlen hatásának csökkentése.
Súlyos gondok vannak a hazai vizekben: veszélyben a magyar halak?
Az uniós bizottság felszólította a tagállamokat, hogy hozzanak állományvédelmi intézkedéseket a védett tengeri területek hatékony megőrzésére és kezelésére. Az erőfeszítéseknek magukban kell foglalniuk a halak ívási és ivadéknevelő területeinek védelmét, a halpusztulási arányok csökkentését, valamint az érzékeny fajok és élőhelyek fő területeinek helyreállítását. A tagállamoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy legkésőbb 2030-ig valamennyi védett tengeri területen fokozatosan megszüntessék a fenékhalászatot, és azt egyetlen újonnan létrehozott védett tengeri területen se engedélyezzék. Az első intézkedéseket már 2024 márciusáig meg kell hozni az élőhelyvédelmi irányelv szerinti Natura 2000 területekre vonatkozóan - tették hozzá.
