Ez lehet a jövő csomagolása? Ki nem találnád, mivel váltanák fel a műanyagot

Ez lehet a jövő csomagolása? Ki nem találnád, mivel váltanák fel a műanyagot

agrarszektor.hu
Napjaink egyik legnagyobb problémáját a műanyagok jelentik. Hiába rendkívül sokoldalúak, ha mind az előállításuk, mind a lebomlásuk során szennyezik a környezetet. Egy új felfedezést azonban mindent megváltoztathat: egy különleges gombafajból ugyanis többféle anyagot is létre lehet hozni. Ezek pedig, amellett, hogy remekül kiváltják a műanyagot, még a hulladékkérdést is megoldhatják, mivel biológiailag lebomlanak.

A műanyagok, bár kétségkívül az egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyagok, napjainkra az egyik legnagyobb problémává nőtték ki magukat, hiszen előállításuk mellett az is nagy kérdés, hogy mi történjen velük a használatot követően, mivel csak nagyon lassan bomlanak le, és közben végig szennyezik a környezetet - olvasható a HVG.hu oldalán. A problémára a megoldást egy Fomes fomentarius nevű taplógombafaj jelentheti, ami a kutatók szerint ugyanis sok esetben kiválthatja majd a műanyagot.

A gombafaj használatával pedig a természet is jól járhat: szemben a nehezen lebomló, hagyományos műanyagokkal, melyekből valóságos hulladékhegyek képződnek számos esetben, a gombaalapú anyagok biológiailag lebomlanak, használatot követően pedig újra is lehet őket hasznosítani. A Fomes fomentarius azért lehet megfelelő a feladatra, mert különféle tulajdonságú anyagokat tud létrehozni: puhát, szivacsosat, keményet és fásat egyaránt. A kutatókat lenyűgözte a gomba struktúrája, és hangsúlyozták: ha a természet valamit ilyennek alkot meg, annak - túl azon, hogy szép -, valamilyen rendeltetése is kell, hogy legyen. És ezen gombafaj esetében eddig is volt már: a fatörzs oldalából kinövő gombát az emberek már évezredek óta használják tűzgyújtásra, lévén könnyen gyullad.

Mint az a Science Advances folyóiratban közölt kutatásból kiderül, a Fomes fomentarius különlegessége, hogy három rétegű: az egyes rétegek pedig eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, tehát a hasznosítás módja is különbözhet. A kemény külső réteg például szélvédők ütésálló bevonataként használható, a puha középső réteg bőrszerű, és képes lehet utánozni azt, míg a harmadik a fához hasonlít. A kutatók számos tesztnek vetették alá az egyes rétegeket, hogy tanulmányozzák őket, és megállapítsák, hogy mire lehetne őket használni.

Mint a The Verge is megírta, már most növekszik az érdeklődés a gombaalapú csomagolóanyagok, textíliák és építőanyagok iránt - a kutatók pedig már el is készítették az első fejhallgató prototípusát a micélium nevű anyagból, ami gombafonalakból épül fel. Arra azonban nem érdemes számítani, hogy a gomba egy csapásra megoldja a műanyagproblémát - például erdőkből nem lehet betakarítani, mivel túl nagy kárt tenne a környezetben. Sőt, a gomba genomját is célszerű lehet módosítani, hogy egyes kívánt tulajdonságok hangsúlyosabbak legyenek. Az is komoly feladat még, hogy a gombaalapú anyagok - amellett, hogy biológiailag le tudnak bomlani - tartósak is legyenek.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?