A magyar vásárlók imádják a trappista sajtot, ami többnyire az alacsony árának volt köszönhető. A trappista beleégett a köztudatba, a fogyasztók már reflexszerűen keresték az üzletek polcain. Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnöke szerint a sajtok közül Magyarországon a trappista 70 százalékban fogyott. Hegedűs Imre a Világgazdaságnak elmondta, ennek elsődleges oka, hogy a termék árát tudatosan alacsonyan tartották az üzletek, kvázi csalogató termekként használták. A gyártók ezzel nehéz helyzetbe kerültek, mivel egy feszes piacon voltak kénytelenek dolgozni, ahol a költségeiket a minimumon kellett tartaniuk.
Itt a Lidl bejelentése: mostantól rengeteg élelmiszert így árulnak a boltjaikban
A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, Harcz Zoltán kifejtette, hogy a sajtok ára, így a trappistáé is az energiaár emelkedése és a szállítási költségek megugrása miatt nőtt, viszont az aszálynak és az európai tej- és sajthiánynak is volt drágító hatása. Mint ismert, egy kilogramm trappista előállításához 10-11 liter tej szükséges, a tejhez pedig takarmány, aminek az ára szintén jócskán megnőtt. Ezt jól mutatja az, hogy az ára az aszály következtében 5-6 szorosára ugrott, így a tejelő gazdaságok nem tudták megkerülni az áremelést. A trappista sajt előállítási költségei minimum a duplájára nőttek. Némi jó hírrel szolgálhat, hogy az európai piacon a sajtárak árcsökkenése elkezdődött, az árak néhány hónapja már elérhették a csúcsot.
A két szakember elmondta, hogy a legnagyobb gond a magyar sajtok számára, hogy nagy mennyiségben érkezik az országba Németországból és Lengyelországból trappistaként értékesített sajt, ami a valóságban nem trappista. Hegedűs Imre úgy véli, Németország hatalmas sajtfogyasztó nemzet, viszont az infláció miatt a lakosság visszafogta a vásárlásait. Ez többlet kialakulásához vezetett az országban, amit Németország elkezdett exportálni alacsony áron, más piacokra, többek között Magyarországra. Mindez pedig egy tarthatatlan versenybe hajszolhatja a gazdákat itthon. Harcz Zoltán továbbá hozzátette, hogy Németországban egy kilogramm sajt alapanyagköltsége átszámolva nagyjából 2100 forintba kerülhet, ehhez hozzá kell adni a tárolási, csomagolási és szállítási költségeket, plusz a hasznot. Mindez után érthetetlen lehet, hogy a magyar polcokon megjelenő német sajtot akár 1500 forintért is értékesíthetik, ami egyértelműen etikátlan piacrombolást, valamint tejtermelői és feldolgozói veszteséget jelent. Mondhatni, hogy a németek megtartják a magas árakat, a felesleget pedig Magyarországra öntik.
Ami piros, nem biztos, hogy trappista
További problémát jelent a magyar termelőknek az is, hogy az országba beérkező trappistaként árult termék a valóságban nem is trappista. Ennek oka az, hogy a lengyelek és a németek a jól megszokott piros csomagolásba "rejtik" a márkátlan, félkemény sajtot. Ráadásul még azt is ráírják, hogy trappista, pedig a termék nem a hagyományos eljárások szerint készült. Felmerülhet a kérdés, hogy ezt hogyan tehetik meg a külföldi gyártók? Könnyedén, hiszen az Európai Unióban nincs elfogadott minősítés a trappista sajtra.
A valódi magyar trappista leglátványosabb sajátossága, hogy hagyományosan korong alakú és nem tömb. A külföldről érkező hamis trappisták szinte mindig tömb alakúak, innen könnyen azonosítani lehet, hogy nem hazai trappista sajtról van szó. A Tej Terméktanács azt szeretné elérni, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti sajt viselhesse egyedül a trappista nevet, ezzel kiszorítva a nagy mennyiségben az országba érkező külföldi sajtot. A magyarok a trappistát szeretik a legjobban és a polcról is azt fogják levenni, ha elérhető áron juthatnak hozzá. Azt viszont a szakemberek is elismerték, hogy amennyiben trappista név alatt hozzájuthatnak az olcsóbb import termékhez, akkor azt fogják választani, ezzel pedig ellehetetlenítik a tejtermelők munkáját
- írja a lap.
Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
