Horváth Péter, a cégcsoport vezérigazgatója elmondta, hogy az UBM hazánk legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedője, emellett jelenlegi, 575 ezer tonnás termelési volumenével piacvezető takarmánygyártó cégcsoportja. Magyarországon, Szlovákiában és Romániában összesen 6 takarmánygyárat működtet, melyek 450 féle terméket, együttvéve 575 ezer tonna keveréktakarmányt állítanak elő. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) egyetlen agráripari cégeként az Xtend piac és a pénzügyi szektor nélkül a BÉT 7. legnagyobb árbevételű szereplője. Mindemellett 15 országba exportál, ezekből származik árbevételének közel fele is.
Fontos megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az UBM
Nehézségekből nyereség
Az már nem újdonság sem a fogyasztóknak, sem az agrárium szereplőinek, hogy számos problémával álltak és állnak szemben a termelők. A nehézségek ellenér a tervek szerint a cégcsoport idei, 2022/2023-as üzleti évben eléri majd a 210-240 milliárd forintos szintet, ami 5-20 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest, míg ugyanezen időszakban az EBITDA értéke 21 százalékkal, 6,6-ról 8 milliárd forint fölé emelkedhet. A vállalat vezetői bemutatták a cégcsoport 2025-ig szóló növekedési stratégiáját, amely az alábbi négy fő piaci trendre épül:
1. A következő években az állattartás súlypontja Nyugat-Európából fokozatosan áthelyeződik Kelet-Közép-Európába - ebben a trendben az UBM vezető szerepet kíván betölteni, valamint, a zöldmezős beruházások mellett akvizíciókkal is szeretnék ezeket az országokat lefedni.
2. A kelet-közép-európai régió országaiban az intenzív állattartás jóval kevésbé elterjedt, mint Nyugat-Európában, ezért várható, hogy a háztáji csökkenésével és az állattartás koncentrálódásával egyre nagyobb igény lesz a nagyüzemi, jó technológiával előállított, minőségi tápokra – ez szintén erősíti a vállalat piaci pozícióját.
3. A kelet-közép-európai régió országai a jelenlegi takarmánykeverő technológiák terén 10-20 éves lemaradásban vannak a fejlett piacokhoz képest, ezért szeretnék a legfejlettebb technológiát és know-how-t elterjeszteni ezeken a piacokon a saját kutatás-fejlesztési tevékenysége segítségével. Emellett kiemelt szerepet kap a technológiai színvonal folyamatos emelése a cégcsoportnál, melynek hátterét az évi több mint 300 millió forintból gazdálkodó kutatás-fejlesztési részlegének tevékenysége biztosítja.
4. Meghatározó piaci folyamat lesz a következő években a baromfi- és sertéshús-fogyasztás esetében globálisan várható dinamikus, összesen 10 százalék körüli növekedés, hiszen a Föld népessége csak nő és nő. Erre felkészülve az UBM 2025-ig új kereskedelmi irodák nyitásával tovább bővíti kontinentális kereskedelmi tevékenységét Kelet- és Nyugat-Európában. Ezáltal két éven belül valamennyi piacot képesek lesznek kiszolgálni Magyarország nagyjából kétezer kilométeres körzetében.
Nagy változás jöhet a takarmányozásban: erre jobb, ha minden gazda felkészül
Komoly növekedés várható a vállalatnál
E növekedési stratégia megvalósításával az UBM Csoport 2025-ig a jelenlegi, 0,6 millió tonnás éves takarmánygyártási volument 1 millió tonnára kívánja bővíteni, míg a jelenleg 1,7 millió tonnás éves takarmányalapanyag-kereskedelmi volument 2 millió tonnára növelné a cégcsoport. Az UBM stratégiai célja a következő két évben működési vertikumának további szélesítése, ezért vizsgálja az élőállat-tenyésztésbe való belépés lehetőségét is. Emellett a cégcsoport akvizíciók és beruházások révén folytatja kelet-közép-európai terjeszkedését, illetve a commodity üzletágban fejleszti regionális logisztikai infrastruktúráját.
Mindezeknek köszönhetően az UBM Csoport árbevétele a tervek szerint évi 9-15 százalékos átlagos növekedést mutat majd a 2023-2025 években - így a jelenlegi árkörnyezetet feltételezve, ezen időszak végére elérheti a 350 milliárd forintos szintet -, amelynek köszönhetően a vállalat a kiterjedt kereskedelmi és gyártási hálózatával megkerülhetetlen szereplővé válik az agrárium területén a Kárpát-medence országaiban”
- emelte ki a sajtóeseményen Janositz Balázs, az UBM Csoport pénzügyi igazgatója.
Durva, ami a magyar takarmánypiacon történik: ehhez már jobb lesz hozzászokni?
Fontos a környezetvédelem, de látni kell az összefüggéseket
Horváth Péter előadása során kiemelte, hogy sok fogyasztó - főleg azok, akik fenntarthatóbb módon szeretnének élni - gondolja úgy, hogy a hosszú életciklusú állattenyésztésre kell törekedni, hiszen. például egy tanyasi csirke boldogabb, több ideig él, megvan mindene, így teljes életet élhet, ráadásul a húsa is finomabb. Ez azonban nem fedi le a valóságot. Ugyanis, a rövid életciklusú termelés jóval környezetbarátabb, tehát az intenzív állattenyésztés és az ehhez kapcsolódó takarmánygyártás esetében nem igaz az, hogy kártékonyabb lenne a hosszú életciklusú tenyésztéshez képest. Előbbi kevesebb energiát és vizet kíván, ráadásul a kibocsátást is lehet csökkenteni. Természetesen a környezetvédelem nagyon fontos, éppen ezért törekedni kell arra, hogy a környezeti optimumokat javítsák - ezért lényeges, hogy lássák az összefüggéseket ezek között az emberek.
Közismert, hogy az energiaszektor és a logisztika mellett az agrárium a legnagyobb kibocsátás globálisan az üvegházhatású gázok vonatkozásában, ezért a vállalati hatékonyság növelése számunkra nem pusztán pénzügyi cél, de természetes módon javítja az UBM és partnerei fenntarthatósági mutatóit is
- húzta alá Janositz Balázs.
Súlyos kijelentést tettek Dániában: különadót vetnének ki a marhahúsra
Hozzátette, a globális karbonlábnyom csökkentése érdekében a cégcsoport folyamatosan javítja a megtermelt termények hatékonyabb állati hasznosulását, valamint - Magyarország vezető fehérje-importőreként - keresi a megoldásokat a szállítmányozás környezeti hatásainak mérséklésére is.
Címlapkép forrása: UBM Csoport
