Mivel már Magyarországon is alkalmas az éghajlat a pisztácia termesztésére, egyre többeknek támadhat kedvük ahhoz, hogy belevágjanak ebbe. Azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen fajtákat választ ki az ember, ahogy a megfelelő ágszerkezet kialakítása és a növényvédelmi beavatkozások időpontjának megválasztása is mind-mind olyan pont, ahol könnyű elcsúszni. Ezért Badics László, egzotikus-gyümölcs kertész egy, a Káli-medencében található ültetvényén készült videóban mutatta be, hogy hogyan kell megmetszeni a Kerman fajtájú termős és a Peters fajtájú porzós pisztáciát, és hogyan kell kialakítani a megfelelő ágszerkezetet.
Az egész amerikai pisztáciaipar egyetlen magból származik, ez pedig a Kerman. Ennek van egy speciális porzója, a Peters. Bár sok pisztáciafajta létezik a világban, a Kerman a legismertebb. A boltokban kapható pisztáciák nagy részét ez a fajta adja
- ismertette Badics László.
Az egzotikus-gyümölcs kertész kiemelte, hogy pisztáciánál az általánoson túl még egy célt szolgál a metszés: a betegségek elkerülése végett szellős koronát kell kialakítani a fán, ugyanis a zárt árnyékos, párás mikroklímájú lombozatban a gombabetegségek is jobban megmaradnak. Ezért egy katlankoronát kell kialakítani, vagyis a törzs fölött három (legfeljebb négy) erős ágat, úgynevezett vázágat kell létrehozni. A szakember elmondta, hogy teljesen lent, ággyűrűre kell metszeni, mert ha csonkokat hagyunk, akkor azt a fa nem fogja tudni benőni. Ha nagyon zárt a korona belseje, akkor a kisebb ágak - a fényhiány miatt - el is szoktak száradni. A pisztáciát ezen kívül úgy kell metszeni mint más gyümölcsfákat, a befelé növő, egymást keresztező vagy párhuzamos ágaktól kell megszabadulni. A metszés után pedig le kell kezelni fagéllel a frissen metszett részeket és azok közvetlen környezetét is.
Badics László elmondta, hogy a fa törzsét azért is érdemes fehérre meszelni, mert kora tavasszal az erősebb napsütés nem süti meg annyira, és az esetleges éjszakai fagyok okozta hőingás sem okoz problémát a kéregnek. A meszelésen túl a fehér fatörzsvédő alkalmazásával is elérhető a kívánt hatás.
A pisztácia sokáig, akár 400-500 évig is elél, és körülbelül 15-100 éves kora között a legjobb a termőképessége, feltéve, hogy nem támadja meg semmiféle betegség
- mondta Badics László.
A szakember a fiatalabb, 3-4 éves termős pisztácia metszését illetően elmondta, hogy három, legfeljebb 4 vázágat kell kialakítani. Ennél arra is oda kell figyelni, hogy ne egy pontból jöjjenek ki a vázágak, mert az később komoly terhelést jelent arra a területre nézve. Az egzotikus-gyümölcs kertész elmondta, hogy a pisztáciának nagyon erős csúcsdominanciája van, vagyis vékony, egyenes, kifelé menő vesszőket szeret nevelni. Ezeket azonban mindig vissza kell kurtítani, mert a rövidebb vesszők jobban berakódnak termőrügyekkel. Mivel a pisztáciánál a porzónak és a termőnek szinkronban kell lennie, ezért fontos, hogy az ember megfelelő fajtákat társítson egymáshoz. A Kerman porzópárja pedig a Peters fajtájú pisztácia, mivel ezek egyszerre virágoznak. Badics László elmondta, hogy mivel ezek nem teremnek, így kevésbé fogékonyak a gombabetegségekre. A szakember kiemelte, hogy ennél a fánál is három vázágnak kell lennie.
Badics László elmondta, hogy a pisztácia szüretének időpontja szeptemberben van. A pisztácia külső burka eleinte élénk sárga, majd rózsaszínes, végül pedig erősen rózsaszínes lesz. A termés később a fán az érés hatására kinyílik, az viszont fajtafüggő, hogy mennyire. A Kerman fajtának jó tulajdonsága, hogy kevésbé, mert így nem tud annyira beleesni az eső, és így a gombák se tudnak megtelepedni a termésben. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi termesztés során nagyon oda kell figyelni az időjárásra, ha egyhetes esős időt mondanak, akkor azelőtt réztartalmú szerrel, vagy felváltva gyorsan felszívódó gombaölő és réztartalmú szerrel is lepermetezni a fát. A szakember emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy mennyire fontos a jó minőségű, jól megélezett metszőolló. Mint mondta, az olcsóbb darabok sok sérülést okoznak a fának, mert nem tudnak egyenletes metszési felületet biztosítani. Badics László kitért arra is, hogy mivel a metszés során a növényi szövetek átkerülhetnek egyik fáról a másikra, ezért voltaképpen ajánlatos lenne minden fánál külön fertőtleníteni a szerszámokat, hogy az ember ne vigyen át betegségeket az egyik fáról a másikra.
