Gyom, a nem túl hízelgő megnevezés
Gyomnak számít minden olyan növény, ami nem jó helyen van, nem kell oda, ahol éppen kinőtt. Ez egy igen szubjektív kategória, hiszen például a tyúkhúr fogyasztható salátaként, teája koleszterincsökkentő, tehát gyógynövény is, de ha a zöldséges ágyást igyekszik ellepni, akkor gyom. Gyomnak tekinthető az árvakelés is: amit előző évben termesztettünk, elszórva magját a következő évben kikelhet, ám ne biztos, hogy ott ismét jó helyen van. És akkor még nem beszéltünk a távoli tájak növényeiről, például az érintésre leveleit összecsukó mimóza nálunk kedvelt szobanövény, míg eredeti élőhelyén üldözött gyom.
A gyomok hátrányai
A létért való küzdelem során a gyomok is versenyeznek a korlátozottan jelenlévő, de a növényi élethez szükséges tényezőkért. Ilyen a hely, a víz és a benne lévő tápanyagok, valamint a fény. A gyomok nagy stratégák, kikelésük után igen intenzíven növekednek, ebben kultúrnövényeink többsége hátránnyal indul. A gyomok kórokozók, kártevők köztesgazdái is lehetnek, ami szintén hátrány az eredményes termesztés során.
Gyomirtási módszerek
Korábban sokan esküdtek a gyomirtó szerekre, ám az egyre egészségtudatosabb szemlélet, és e szerek magas ára miatt egyre többen más alternatívákat választanak. Az utóbbi időben a gyomirtás miatt a gyomszabályozás jött a divatba, hiszen nem szükséges a gyomokat totálisan kiirtani, elég csak olyan szinten tartani a gyomfertőzöttséget, hogy az ne legyen hátrányos hatással kertünk növényeire.
A legegyszerűbb módszer a mechanikai gyomirtás, azaz gyomlálás, vagy a kapálás. Előbbinél gyökerestől távolítjuk el a gyomokat, utóbbinál ez nem biztos, hogy sikerül. Hatékonyabb, ha gyökerestől szedjük ki a gyomokat, mert ha a gyökér, vagy annak darabja a földben marad, akkor előbb utóbb kihajt. A taracknál például kimutatták, ha gyökerének csupán 5 százaléka, azaz egy kis darabja marad a talajban, arról képes magát újra reprodukálni a növény. Ám a bennmaradó gyökereknek megvan az az előnye (na nem a taracknál, hanem a kevésbé agresszívan terjedő gyomfajoknál), hogy összetartják a talajt, így a szél és víz eróziós hatása kevésbé tud érvényesülni, tehát annak is van előnye esetenként, ha a gyökér a földben marad.
A gyomszabályozás másik jó és újszerű módszere a hővel történő gyomirtás. Az erre alkalmas eszköz működhet elektromos árammal vagy gázzal is. Az alján lévő fémharang alatt a készülék felforrósítja a levegőt, amit célzottan a gyomok fölé irányíthatunk, amelyek a nagy hőhatás miatt elpusztulnak. E módszer előnye, hogy gyorsan kis munkaráfordítással célzottan irthatók a nem kívánt növények.
A megelőzésre is vannak jó megoldások. Egyik ilyen, hogy ha folyamatosan igyekszünk a gyomokat kordában tartani, mennyiségüket csökkenteni, akkor idővel magától is csökkenni kezd az állományuk kertünkben. Soha ne várjuk meg hogy virágozzanak, és magot érleljenek, ennél előbb gondoskodjunk eltávolításukról, hiszen a magzó gyomok újabb plusz munkát eredményeznek. Jó megelőző megoldás a talajtakarás akár szalmával, akár a lekaszált fűvel. A takart talajon kikelő gyomok többsége, még mielőtt a takaróanyag fölé nőne elpusztul. A talajtakarás emellett segít a talaj nedvesség tartalmának megőrzésében, csökkenti annak kipárolgását, valamint hosszabb távon komposztálódik, lebomlik és tápanyagokkal is gazdagítja a talajt.
Időzítsünk jól
Az évelő gyomok irtását bármikor elvégezhetjük, a magról kelőknél érdemes megvárni minél több kikelését, hogy egy menetben a legtöbbtől egyszerre tudjunk megszabadulni. Azonban a gyomállomány néhány lombleveles állapotánál ne halogassuk tovább a munkát, mert ha megerősödnek akkor már jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot vonnak el kerti növényeinktől. Arról már volt szó, hogy a virágzásukat semmiképp ne várjuk meg. Sok gyomnövény képes arra, hogy ha virágzáskor kapáljuk ki, és a területen hagyjuk, miközben elszárad beérleli és elszórja magjait. Rendszeres gyomirtás mellett is számítsunk rá, hogy a kertünk soha nem lesz gyommentes. Ennek több oka is van. Egyik, hogy a környező területekről a szél is hoz gyommagvakat, másik, a gyomok túlélési taktikája: magjaik különböző mennyiségben tartalmaznak csírázást gátló, inhibitor anyagokat. Emiatt a gyommagok között van amelyik azonnal kikel, ha kedvezőek a körülmények, más magok azonban „elfekszenek”, akár hónapokig, évekig nem csíráznak ki. Így védik a növények a faj fennmaradását, hiszen, ha a területen élő egyedeik valami miatt mindannyian elpusztulnak (gyomirtás, tűz, beszántás, bármi), akkor is a faj később újra populációt tud képezni az adott területen, hiszen a ki nem kelt magok túlélik azt, amit a már kifejlett növények nem éltek túl.
Ismerjük meg a gyomokat
Érdemes megismerni a kertünkben gyakran megjelenő gyomokat, mert akkor jobban tudunk védekezni ellenük. Vannak egyáltalán nem veszélyes gyomok, melyek nem túl szaporák, nem nőnek túl magasra. Az egynyári gyomok is általában kevésbé veszélyesek, mint az évelők. Az invazív gyomok azonban nagyon gyorsan képesek terjedni, emiatt ezekre is jobban oda kell figyelni, hogy ne lepjék el a kertet.
