Indul a pocokinvázió: méreg helyett így védekezz a rágcsálók ellen

Indul a pocokinvázió: méreg helyett így védekezz a rágcsálók ellen

agrarszektor.hu
Most vakond dolgozik, vagy ez inkább egy pocok pusztításának nyomait láthatjuk a kertünkben? Egy biztos, mindkettő túr, viszont nagyon nem mindegy, melyikőjük építgeti alagút-rendszerét a föld alatt. Ezt azért is fontos tudnunk, mert a vakond védett állat, ezért tilos elpusztítani, eszmei értéke 25 ezer forint. A kertben a vakond ráadásul hasznos munkát is végez, mivel elpusztít számos kártevőt, a csigáktól kezdve a hernyókig. Ezért bosszantó földtúrásaira legjobb értékes talajként tekinteni és a virágcserepekben használni őket. A pockok ezzel szemben növényevők és kártevők, kedves kinézetük ellenére egyáltalán nem barátai a kertésznek.

A pockok a növények gyökereit, a hagymákat, gumókat előnyben részesítik, megrágják, ami gyakran a növény pusztulásához vezet. Nincsenek biztonságban sem a fiatal fák, sem a cékla a veteményesben. A károsítás észrevétlenül történik a föld alatt, elsősorban télen - írja a HelloVidék

Nézzük: milyen állat ez a pocok?!

A pocok a vakondhoz hasonlóan egy nagyon kicsi rágcsáló, hossza mindössze 8-10 cm, a farka 3-4 cm, testtömege 20-30 g. Háta, oldala barnásszürke, hasa piszkosfehér. Lábai fehérek. Fátlan, nyílt területek, szántók, rétek lakója. Leggyakrabban mezőgazdaságilag megművelt területeken él, így kertünkben is jól érezheti magát. Télen aztán behúzódhat a házakba is. A föld alatt kb. 20-30 cm mélységben járatokat ás. Járatai egy központi kamrából és sugáralakban elhelyezkedő kijáratokból állnak. A központi lakrészt száraz fűvel, szalmával, levelekkel béleli ki. Téli álmot nem alszik. Télen a hótakaró alatt ás hosszú folyosókat, melyeket fűvel bélel ki. A mezei pocok a vakonddal ellentétben mezőgazdasági kártevők. Mindenféle növényi anyagot megeszik: magok, füvek, gyökerek, levelek, gyümölcsök, bogyók, makk és dió is szerepelnek az étlapján. A helyzetet súlyosbítja, hogy nagyon szapora állat.

A pockok kupacai kisebbek, és szabálytalanabb alakúak

A legegyszerűbb módszer, hogy különbséget tegyünk aközött, hogy pocokkal vagy vakonddal van-e dolgunk, hogy a pocok túrása a vakondéval ellentétben kevésbé vulkánszerű kúp, szétterülőbb, maga a föld is, amit kitúr nem annyira finom és porhanyós. A föld gyakran növényi részeket, gyökereket tartalmaz. Csak ősszel készítenek nagyobb kupacokat, amelyek már közelítenek a vakond által gyártott halmok méretéhez.

Hogyan védekezzünk a pocok ellen?

Saját kertünkben a mérgek alkalmazását - ahogy a vakond esetében is írtuk - ebben az esetben sem ajánlja a szakember, hiszen azzal házi állatainkban is súlyos kárt okozhatunk. Természetes módszer lehet a pockok ellen egy macska vagy egy foxi - de lehet, összességében nagyobb kárt csinál a kutya, ha nekiáll pocokra vadászni, mint amennyit megfog. De lássuk, milyen professzionálisabb módszerek vethetők be? Ha a mérgezést, mint opciót elvetjük, akkor a pocok ellen még az alábbi megoldások léteznek:

  • A mechanikai védekezéshez sorolható a csapdázás, a facsemeték gyökerének dróthálóval való beburkolása, idősebb fák mellől a rendszeres hóeltakarítás. Alkalmazható még az az állatok agyonütése (?), a szeges henger vagy tárcsa alkalmazása, de ezek magas munkaigényű folyamatok, leginkább szántó földi művelés esetén alkalmazható. Kiskertbe, fákkal, bokrokkal beültetett környezetben nehezen tudna egy traktor ezekkel a munkagépekkel dolgozni. Ott használják, ahol a kémiai védekezés nem lehetséges.
  • A biológiai védekezés a pockok természetes ellenségeinek, köztük is leginkább a ragadozó madaraknak a környékre csalogatása. Kertek esetében megint csak marad a különböző természetes ellenségek életterének kialakítása, (szomszéd néni macskájának elviselése a kertben) esetleg sünök oda szoktatása. Pockok esetében érdemes élvefogó két ajtós alagútcsapdát alkalmazni. A csapdát a járatba rejtsük el, hogy a közlekedése során biztosan bemenjen. Csalinak növényi részeket tegyünk, mint sárgarépa, zeller darabokat. Télen a kevés táplálék hiányába hatásosabban tudjuk elfogni a pockokat.
EZ IS ÉRDEKELHET

Illegális szerek, amiket jobb elfelejteni!

A Nébih közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ismert "egyéb", illegális módszerek alkalmazása nem jelent megoldást. A két legnépszerűbb alternatív megoldás a háztartási patkányirtó (elsősorban a brodifakum tartalmú Prokum B készítmény) és a házi készítésű csalétek (például fagyállóval kevert gabonaszem, vagy egyéb méreggel kevert csalétek) kihelyezése. Azonban mindkét esetben a Nébih szerint elmondható, hogy a kihelyezett méreg sokkal veszélyesebb a vadakra és madarakra, mint az engedélyezett klórfacinon hatóanyag, a hatékonysága viszont jóval kisebb. A háztartási patkányirtó szántóföldeken nem, kizárólag zárt térben használható, míg a házi készítésű csalétkek alkalmazása súlyos jogszabálysértésnek minősül.

A mezei pockok ellen a szántóföldeken egyébként jellemzően agrotechnikai eszközökkel lehet: ilyen például a forgatásos talajműveléssel és a szántás. A forgatásos, illetve a forgatás nélküli talajművelésről megoszlanak a vélemények. Mind a kettőnek megvan maga előnye és hátránya is. Fel kell viszont készülni viszont arra, hogy belátható időszakon belül előtérbe fog kerülni a forgatás nélküli talajművelés, ami pedig nem fogja megkönnyíteni a mezei pocok populációk kordában tartását. A szakemberek szerint a szántóföldeken remek megoldás lehet a "T" fák, vagy ülőfák kihelyezése, amely óriási segítség a ragadozó madarak számára, amelyek képesek aktívan gyéríteni a populációt.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?