Magyarország addig nem vonja vissza az ukrán gabona importjának tilalmáról szóló egyoldalú intézkedését, ameddig nem látnak kellő garanciákat arra, hogy meg tudják védeni a magyar gazdák érdekeit. Erről Nagy István a CPAC-en beszélt a Magyar Nemzetnek. Mint mondta, az öt ország (Lengyelország, Bulgária, Magyarország, Szlovákia és Románia) együttműködése cselekvésre késztette az Európai Bizottságot, amely elfogadta az egyoldalú döntéseket, és olyan lehetőséget biztosítottak, hogy amíg a belső piaci zavar fennáll, addig az érintett országok meghosszabbíthatják és fenntarthatják az intézkedést. 

A kiskapu most ott van a rendszerben, hogy a határidő előtt megkötött szerződések alapján bejöhet-e a gabona; mi ezt nem szeretnénk, mert nem lehet ellenőrizni ezeknek a papíroknak a hitelességét.  Magyarországon van annyi gabona, amiből mindenki ki tudja elégíteni a szükségletét

- jelentette ki Nagy István.

Az agrárminiszter elmondta, hogy voltak, akik azt rótták fel a kormánynak, hogy az ukrán import megtiltásával kihagyott egy lehetőséget a gabona árának letörésére. Ezzel kapcsolatban a döntéshozók álláspontja az, hogy az élelmiszer-biztonság szempontja mindenek fölött áll - mondta Nagy István, hozzátéve, hogy magyar vásárlónak jogában áll, hogy garantáltan toxinmentes, garantáltan vegyszer- és GMO-mentes élelmiszert fogyaszthasson. 

Nagy István beszélt arról is, hogy a magyar kormány történelmi döntést hozott azzal, hogy Európában egyedülálló módon 80%-os társfinanszírozást biztosít a magyar gazdák számára. Száz euróból 20-at ad az Európai Unió és 80-at a magyar költségvetés. Ezzel a kiegészítéssel viszont megháromszorozták azt a forrásmennyiséget, amellyel az elmaradt fejlesztéseket meg lehet valósítani. Az agrárminiszter rámutatott, hogy a ciklus végére, 2027–28-ra a magyar élelmiszeripar fejlődni, korszerűsödni fog, és helyzetbe tudják majd hozni a feldolgozóipart. Hűtőházakat, raktárakat, feldolgozókapacitásokat fognak építeni, ezzel növelve a hozzáadott értéket. Nagy István úgy fogalmazott, hogy meg tudják fordítani azt a helyzetet, hogy Magyarország alapanyagból exportőrnek számít, feldolgozott élelmiszerből viszont importőrnek.

Láttuk a járvány idején, amikor határokat zártunk le, és tapasztaljuk most, amikor a szomszédban háború van, hogy az élelmiszer-ellátás szerepe központi témává válik. Ezért történelmi léptékű a mostani döntésünk. A ciklus végére, ígérem, olyan versenyképesek leszünk, hogy exportunkat 10 milliárd euróról 15 milliárd euróra növeljük, a gazdák jövedelmezőségét 50%-kal meg tudjuk emelni, és a termelékenységünk is több mint 50%-kal tud növekedni. Ez bár ambiciózus, de megvalósítható célkitűzés

- mondta Nagy István.

Azzal kapcsolatban, hogy a hagyományos magyar termékek kiszorulnak az áruházak pultjáról, Nagy István elmondta, hogy az elmúlt időszakban nagymértékben megváltoztak a piaci körülmények. Mint fogalmazott, a kalocsai hagyományos paprikánk vagy a makói hagyma egy hektárra jutó termésmennyisége vagy az abból származó jövedelem fele vagy egyharmada a más körülmények között előállított zöldségeknek. Nem biztos, hogy a magyar vásárló nagy örömmel akar két- vagy háromszoros árat fizetni az említett termékekért.  Az agrárminiszter szerint ezeknél az élelmiszereknél a minőségre kell ráirányítani a hazai lakosság figyelmét. A szabály az, hogy meg kell teremteni a hozzáférés lehetőségét a hagyományos magyar termékekhez, és lehetővé kell tenni azt is, hogy más árkategóriában hozzáférhető legyen az alaptermék.