Arra a kérdésre, hogy mely zöldségekből, gyümölcsökből lehet a legjobb pálinkát készíteni, a szervezet elnöke, Mihályi László elmondta, hogy a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény (továbbiakban pálinkatörvény) 2. § (1) alapján: Pálinkának csak az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 9. pontjában meghatározott eljárással készített olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből - ideértve a gyümölcsvelőt is - készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. Ezek alapján zöldségekből, mint például a paradicsom, a dinnyefélék, a cékla vagy éppen a sárgarépa, nem készülhet pálinka.
A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke azt is elárulta, hogy Magyarországon a klasszikus pálinkaízek két meghatározó gyümölcse a barack és a szilva, de mellettük elterjedt a meggy, alma, körte is. Ezek a legelterjedtebb gyümölcsök, de szép számmal vannak a piacon a szőlőből és törkölyből, akár fehér vagy kék, készült pálinkák is, illetve feljövőben van még a birs és a cseresznye is. Olcsóbb ára miatt azonban továbbra is népszerű a vegyesgyümölcs-pálinka. Mihályi László ugyanakkor kiemelte, hogy a kulturált pálinkafogyasztás elterjedésével egyre nagyobb számban vannak azok, akik igénylik az új ízeket. Így egyre nagyobb teret hódítanak a vadon termett gyümölcsökből, és a bogyósokból készült pálinkák, például a málna, feketeribizli, szeder, kökény, berkenye, som is kedvelt alapanyag, illetve keresett íz a piacon, mint különlegesség.
Mondhatjuk, hogy a hagyományos gyümölcsök, tehát szilva, barack, meggy, cseresznye, körte mellett, szépen jönnek fel az egyéb, Magyarországon honos gyümölcsök. Ezek természetesen ritkaságuk, valamint gyenge kihozataluk miatti drágaságuk okán csak réspiaci szerepet tudnak betölteni
- mondta Mihályi László.
Arra a kérdésre, hogy vannak-e olyan gyümölcsök, amelyekből nem lehet, vagy nem éri meg pálinkát főzni, a szervezet elnöke elmagyarázta, hogy az olyan gyümölcsökből, melyek alacsony saját gyümölcscukor-tartalmuk miatt nem cefrézhetők - ilyen például a homoktövis -, nem igazán készíthető gazdaságosan pálinka, egyébként bármely Magyarországon termett gyümölcsből készíthető pálinka, legfeljebb a csekély kihozatal miatt nagyon drága lesz, és nem lesz rá kereslet.
Az elmúlt év során számos nehézséget tapasztalhattak az ágazat szereplői, egyebek mellett az energiaárak megugrását és az alapanyagok drágulását. Fontos azonban leszögezni, hogy a cukor hatósági árassá válása nem érintette, és nem is érinthette a pálinka ágazatot. A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke a pálinkatörvényt idézve leszögezte, hogy
a pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. Ezen túlmenően akár pálinkáról beszélünk, akár magánfőzött párlatról, vagy bérfőzött párlatról, a cefrét a jövedéki törvény alapján természetesen tilos cukrozni! Így a cukor ára nem befolyásolja az ágazat gazdálkodását.
Az elmúlt év nehézségei idén tovább folytatódnak: az energiaválság miatt megnövekedtek az előállítási költségek, ugyanakkor elkezdődött a vendéglátóipari egységek egyelőre téli bezárása. Mihályi László elmondta, hogy tavaly a gyümölcsárak nagy mértékben megemelkedtek, melyet csak tetézett a magas infláció. A gyümölcsárak növekedése azonban csak egyik tényezője a pálinka árának alakulásában, mivel növeli az előállítási költséget a bérigények növekedése is, ugyanakkor, mivel az üvegek, élesztő, savak és sok más segédanyag legtöbbjét - és persze a gépek szervizeléséhez szükséges anyagokat - importból kell beszerezni, a forint gyengülése ezen a téren is komoly költségnövekedést idézett elő. Mindezek tetejébe az orosz-ukrán háború miatt hiány van palackokból is.
Arra a kérdésre, hogy milyen volt a tavalyi év az ágazat számára, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke kifejtette, hogy a pálinka szabadforgalma a népegészségügyi termékadó (NETA) 2019-es bevezetése és a koronavírus-járvány előtt évi 1 millió hektoliterfok (hlf.) körül alakult. Tavaly ez nem egész 700 ezer hlf. volt, ami 1%-kal haladta meg az előző évit, de nem érte el a 2014-es kibocsátást, és most fordult elő először, hogy az első félév erősebb volt, mint a második.
A pálinka piaca az elmúlt két évben nagyon megsínylette a pandémia miatti lezárásokat. A határok lezárásával eltűntek a turisták, a vendéglátóhelyek bezárásával elmaradtak a vásárlók. A vendéglátáson keresztül értékesíti a kereskedelmi főzdék többsége a pálinkáit. Emiatt jelentősen változtak a vásárlói szokások is. A lakosság csökkenő reáljövedelme miatt nem a pálinkák vásárlását részesítette előnyben. A cégek nem rendeztek céges bulit, nem ajándékoztak karácsonykor. A pálinka előállítóknak az év utolsó szakasza jellemzően a legerősebb, akkor termelik ki a következő év első negyedévének a bevételét is, mert az egy csendesebb időszak. Most ez a bevétel elmaradt. Ezt tetézi az energiaválság, elkezdődött a vendéglátóipari egységek egyelőre a fűtési szezonban történő bezárása. A pálinkaszektor szereplői megpróbáltak új értékesítési lehetőségeket is keresni: az online kereskedelmi csatornákra a pálinka tekintetében is jobban fókuszáltak.
A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy a főzdék első gondolata ebben a rossz piaci helyzetben az áremelés, ám a fogyasztói ár további növelését azonban a fogyasztók többsége már nem tudja tolerálni. A pálinka-előállítók nagyjából 40%-os áremelést tartanának indokoltnak - mint ahogy az élelmiszerek többségénél is ezt történt -, de ennek csak mintegy felét lehetne érvényesíteni az árakban, ennél többet a piac egész egyszerűen nem fogadna el. A pálinkaárak nagysága számos tényezőtől függ: a termék minőségétől, a vevőkörtől, no meg attól, hogy a „helyettesítő” termékek - vodka, whisky, gin, és a feketén (adócsalással) forgalomba kerülő párlatok - árai hogyan alakulnak; az biztos, hogy az ár emelésében a termelőknek nincs nagy mozgásterük - mutatott rá Mihályi László.
