Ha eddig kissé még tanácstalan volt, mit is válasszon kertje legnaposabb, legforróbb pontjaira, íme, egy csokornyi a legstrapabíróbb, legkitartóbb növények közül. Ezeket mostanában éri meg csak vetni, vagy kiültetni, hiszen ha ez korábban történik, akkor még nem áll elegendő fény a növények rendelkezésére a zavartalan fejlődéshez. Az itt felsorolt fajok amellett, hogy haszonnövények, még szépek is, tehát akár a díszkertben is helyet kaphatnak. Emellett érdekes életmódjukkal is színt visznek a kiskertbe. A fénygyökér leveleinek tövében sarjgumókat fejleszt, a földimogyoró virága pedig megvárja, hogy beporozzák, utána a fejlődő termését a talajba fúrja, egyik sem mindennapi módszer.
Édesburgonya (Ipomoea batatas)
Különböző színű fajták közül választhatunk, melyek kissé különbözőek beltartalmi értékeiket tekintve. Rendkívüli módon rajong a melegért, viszont éppen ennyire irtózik a hidegtől. A palántákat az utolsó fagyok elmúlta után ültessük el. Laza, homokos talajon fejlődik szépen, amit érdemes egy réteg komposzttal gazdagítani ültetéskor. A palántákat 30 cm távol helyezzük egymástól, ahogy növögetnek, töltögessük fel. Tartsuk gyommentesen a környéküket, később dús lombozata segít elnyomni a gyomokat és takarja a talajt. Öntözni általában nem szükséges, megszokta a forró, száraz körülményeket. Még az első fagyok előtt szedjük fel a gumókat. A sérülteket fogyasszuk el azonnal, az épek sötét helyen hónapokig eltarthatók.
Feketegyökér (Scorzonera hispanica)
Mélyre hatoló gyökere miatt fontos a terület gondos előkészítése, mélylazítása. Tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talaj a kedvező számára. Márciusban 2- 3 cm mélyen vessük el a magokat, később állítsuk be a 10 cm- es tőtávolságot. Lassan indul be, várja a jobb időt, ezért fokozottan ügyeljünk az ágyás gyommentesen tartására. Eleinte bőséges mennyiségű vízre van szüksége, a kifejlett növény viszont már átvészel szárazabb periódusokat is. Kapálással tartsuk lazán a talajt mellette. Lombosodás után rendszeres öntözzük tápoldatos vízzel. Októbertől lehet kiásni, és mivel rendkívül sérülékeny, nagyon óvatosan kell bánni vele. Nem fagyérzékeny, ezért enyhe tél esetén bármikor felszedhető, viszont a száraz, cudar tél fogságba ejtheti, ha előzőleg nem takartuk szalmával. A tejnedvben gazdag, ízletes gyökér nyersen vagy főzve (levesekben, főzelékekben, ragukban, salátákban) fogyasztható. Hámozás után azonnal tegyük hideg vízbe, hogy megelőzzük az oxidálódását, a főzővizébe pedig szórjunk egy pici cukrot. Megfőzhető héjastól is, ekkor ízletesebb, magasabb a tápértéke és könnyebb meghámozni.
Csicsóka (Helianthus tuberosus)
Évekig maradhat többé-kevésbé azonos helyen, csak természetes terjeszkedési vágyát kell időről időre kordában tartani, amikor kezd kicsit tolakodóvá válni. Telepíteni szinte bármikor lehet, de inkább tavasszal érdemes. Legjobban a napos helyeket szereti, de némi árnyékhatást elvisel, ekkor ugyan kissé vékonyabb és elágazóbb lesz a szára. Bármilyen, még a leggyengébb minőségű talajokon is megél. Szárazságtűrő, öntözés nélkül termeszthető, ami már kevés növényről mondható el a hazai kiskertekben. Mélyre hatoló gyökérzetével a talaj mélyebb rétegeinek tápanyagtartalmát is képes felhasználni. Erőteljes növekedése forróság esetén sem torpan meg. Mivel gumója nem fagyérzékeny, októbertől folyamatosan szedhetjük fagymentes napokon, kora tavaszig. Nagyon romlékony, hamar megfonnyad, megpenészedik, ezért mindig csak annyit érdemes felszedni belőle, amennyit néhány napon belül fel tudunk használni. Ennek előnye is van, nem kell a tárolással bajlódni. Az inulin tartalmú gumókat fogyaszthatjuk nyersen, süthetjük, főzhetjük, fermentálhatjuk, bárhogy is fogyasztjuk, bélbaktériumaink hálásak lesznek érte.
Földimogyoró (Arachis hypogaea)
A Dél-Amerikából származó földimogyoró a hüvelyesek közé tartozik, tehát valójában még távoli rokonságban sem áll a mogyorófélékkel. Rengeteg napsütést és meleget igényel, illetve jó vízelvezetésű, levegős, homokos talajt. Az utolsó fagyok elmúltával vessük szabadföldbe. Virágzásig, terméskötésig több vízre van szüksége, majd abba kell hagyni az öntözését. Igazi érdekessége, hogy sárgás virágai a megtermékenyülés és a virágkocsány megnyúlása után a terméssel belefúródnak a földbe, hogy ott érjenek meg. Felkupacolásával ezt a folyamatot támogathatjuk. Szeptember végén, leveleinek sárgulása jelzi, hogy ideje nekikezdeni a felszedésének. Utószárítására és tárolására különös gondot kell fordítani.
Fénygyökér (Dioscorea batatas)
Ahogy a neve is sugallja igazi napimádó és melegkedvelő növényről van szó. Apró (fél- egy cm-es) barna gyökérgumókkal lehet szaporítani. Mélyen fellazított, homokos, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt igényel. Tavasszal, a fagyok után vessük el bakhátra. Jókora és kellőképpen stabil oszlopokat helyezzünk a közelébe, mert futni is nagyon szeret, nyárra csodálatos levéltengert fejleszt. Gyökerei hosszan lekapaszkodnak, ősszel jól megdolgoztatja az embert begyűjtés idején. Felszedés után hűvös helyen hosszú ideig eláll. A gyökér fogyasztható nyersen (inkább csak kis mennyiségben), valamint sütve, főzve. Nyersen kissé nyálkás, semleges ízű, hőközlés hatására jobban kidomborodik az íze. Hasonlóan lehet használni, mint a burgonyát.
Jó hír, hogy akadnak szép számmal olyan növények, amelyek különösen jól viselik a nyári időjárásunkat és szép eredményeket érhetünk el velük. Ehhez csak nyitottabbnak kell lenni, és olyan fajokat is kipróbálni a termeztésben, amelyeket ezelőtt lehet, hogy még csak meg sem kóstoltunk.
