Nagy István agrárminiszter a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendelte el: védetté nyilvánították az Imrehegy-kiskunhalasi homokbuckák természetvédelmi terület elnevezéssel az 1. mellékletben meghatározott, összesen 225,93 hektár kiterjedésű területet.
A védetté nyilvánítás célja a Duna–Tisza közén az Illancs jellegzetes, természeteshez közeli állapotban fennmaradt tájrészletének és azon belül elsősorban
a) a futóhomok és a lösz természetes felszínformáinak mint tájképi szempontból is jelentős földtudományi
természeti értékeknek,
b) a természetes homokiélőhely-együtteseket reprezentáló élőhelyek, különösen a zárt homoki sztyepprétek,
az évelő nyílt homoki gyepek és a borókás-nyárasok maradványainak,
c) a védett és fokozottan védett fajok, különösen a tavaszi hérics (Adonis vernalis), közönséges csikófark
(Ephedra distachya), homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)
állományainak hosszú távú megőrzése, fenntartása.
Az Imrehegy-kiskunhalasi homokbuckák természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. melléklet tartalmazza. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Ezeket nem árt tudni
Fokozottan védett természeti területen lévő erdőben erdőgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként végezhető. Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a teljes talaj-előkészítést és a vágásterületen az égetést. Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető! A területen mező- és erdőgazdasági géppel történő munkavégzés csak napkeltétől napnyugtáig lehetséges. A rendelet teljes terjedelmében itt érhető el.