A fő európai rizstermelő még mindig Olaszország, ahogy a rizs fogyasztásának és a rizses ételeknek sokkal nagyobb hagyománya van, mint nálunk. Ettől függetlenül a dél-európai országok mellett nálunk is viszonylag jelentős rizstermesztés folyik, hiszen az Alföldön több termelő is foglalkozik már rizzsel. Az azonban bizonyos, hogy - jelenleg legalábbis - a magyar Alföld a határvidéke az európai rizstermesztésnek, ennél északabbra vagy éppen keletebbre már nem alkalmas az időjárás a növény termesztésére - olvasható a Tudatos Vásárló oldalán. Már a hazai klímának is akadnak korlátai, például csak évente egyszer lehetséges a rizs betakarítása, szemben néhány ázsiai országgal.
Több száz éve termesztenek rizst Magyarországon
A rizstermesztés korántsem valami 21. századi hóbort, már több száz éve foglalkoznak vele az Alföldön. A rizs, mint táplálék még a török hódoltság idejében terjed el Magyarországon, bár igaz, hogy sosem lett fő táplálékforrás, sőt, ma sem az. A rizstermesztés fénykora hazánkban az 1950-es években volt, amikor mintegy 50 ezer hektárt tettek ki a magyar rizsföldek. Ehhez képest az országban jelenleg 3400 hektáron termelnek rizst, a területek egyik fele Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében másik fele Békés vármegyében, a Körös vonalában, Békés városától Szarvasig terül el. A megművelt terület már jó pár éve stagnál, nem tűnik tehát úgy, hogy a jövőben hatalmas robbanás lenne várható a hazai rizstermesztésben.
A hazai rizstermesztés egyik fontos, és dinamikusan fejlődő képviselője a Valoryz, ami egy olyan családi vállalkozás, mely kifejezetten a rizs termesztésével és feldolgozásával foglalkozik. Valentinyi Károly, a cég alapítója az 1980-as évek közepén rizstelepek tervezése során találkozott először a rizzsel, mint növénnyel, és hamarosan annyira közel került hozzá, hogy 1993 óta maga is termesztéssel foglalkozik. Később csatlakozott hozzá lánya, Valentinyi Fruzsina is, akivel ma már együtt vezetik a céget, és akinek neve ma már egyébként egy új rizsfajta neve is: a Valoryz ugyanis az alapanyag fejlesztésben és a rizs fajtafenntartásban is közreműködik, egyik közösen bejelentett fajtájuk a “Fruzsina M” már termesztésbe is került.
Nagyon sok a hasonlóság a magyar és a japán klíma között
Valentiny Fruzsina nemrég tért vissza egy egyhetes japán utazásról, ahol a rizstermesztést és a rizs feldolgozáshoz használt eszközöket és berendezéseket tanulmányozta. Mint mondta, Japán azért is érdekes, mert klímája nagyon hasonló Magyarországéhoz. Bár ott is van egy Ázsiában szokásos monszunosabb június, alapvetően a hideg tél és a négy évszak váltakozása jellemzi az országot, így ők is csak évente egyszer aratják a rizst, ugyanúgy, mint a magyarok. Míg Ázsia egyes részein, például Kínában vagy Thaiföldön évente kétszer (sőt, ha palántáról nevelik a rizst, akár háromszor) takarítják be a gabonát, így sokkal nagyobb hozamot tudnak elérni.
A rizs egy bonyolult növény
Valentinyi Fruzsina beszélt arról is, hogy évente egyre nagyobb területen, jelenleg 180 hektáron termelnek saját maguk, de a rizstermesztés nagy részét szerződött termelőkkel végzik, akik számára a vetőmagot biztosítják. A családi vállalkozás cégvezetője szerint egyébként nem csak a klíma miatt nem növekszik Magyarországon a rizstermesztés, hanem azért sem, mert a rizs egy bonyolult növény, jóval több odafigyelést igényel, mint a búza vagy a kukorica termesztése, ami már bevett sztenderdek alapján működik. A rizsnél folyamatosan figyelni kell a vízmennyiség szabályozására, illetve az elárasztásra, mely itthon a Körös holtágának vizéből történik, az ő földjeik is a Körös mentén találhatók. A víz átemeléséhez természetesen szivattyúkra van szükség, amely ugyancsak megnöveli a termesztés költségeit.
A klíma és a költségek mellett persze más okai is vannak annak, hogy a rizs termőterülete nem túl nagy Magyarországon. Például az is, hogy a rizs itthon nem képezi a táplálkoznak olyan szerves részét, mint a világ más országaiban. Ennek ellenére a hazai rizsfogyasztás folyamatosan nő, a KSH adatai szerint míg 2014-ben az egy főre jutó mennyiség csak 4,1 kilogramm volt, addig 2019-re már elérte 6,3 kilót. Ami persze még semmi egy átlagos ázsiai ember fogyasztásához, ami évi 77 kiló, de Kínában az évi 100 kilogrammot is elérheti.
Mennyire fenntartható növény a rizs?
Bár a rizs finom és tápláló, a Föld jelentős hányadának, több, mint 3,5 milliárd embernek szolgál alapvető táplálékul, gyakran felmerül vele szemben, hogy termesztése nem túl fenntartható, mivel rengeteg vizet igényel. Nem szabad elfeledni azt se, hogy hatalmas mennyiségről van szó, hiszen a világ éves rizs fogyasztása több, mint 500 millió tonna, és ez a szám évről évre növekszik.
A számítások szerint 1 kilogramm rizs előállításához több mint ezer, egészen pontosan 1111 liter vízre van szükség. Ennél is több vizet igényel azonban a búza termesztése, amihez közel 1500 liter víz kell. Ez azonban olyan szempontból becsapós, hogy a búzának nagyobb az energiatartalma is, így 100 kalória elfogyasztásához 45 liter, ugyanennyi rizs elfogyasztásához 80 liter vízre van szükség. A gabonák közül ennél csak a rozs és a quinoa termesztése igényel több vizet. Mindez a krumpli esetében mindössze 201 liter, vagyis egy kilogramm krumpli termesztéshez 200 liter víz kell, a rizsnek tehát alig az ötöde. Ilyen szempontból a krumpli jóval fenntarthatóbb növény mint a rizs, nem véletlen egyébként, hogy ezen az éghajlaton inkább a burgonya terjedt el.
A hazai rizstermés túlnyomó része exportra megy
Valentinyi Fruzsina elmondta, hogy a magyar piacra rizst termeszteni még nem nagyon éri meg, ők a termelésük 90%-át exportként adják el. Szállítanak többek között Németországba, Litvániába, Horvátországba és Szlovákiába is. Mint mondta, termékeik azért is különösen keresettek, mert nagyon odafigyelek a rizs minőségére és nehézfémtartalmára, ami számos rizs esetében probléma. Fruzsina szerint a boltokban kapható rizsek a felnőttek számára semmi veszélyt nem hordoznak, de arra nem feltétlenül alkalmasak, hogy kisgyermekek fogyasszák őket.
A rizs szempontjából a legkockázatosabb a nehézfémek közül a szervetlen arzén, de az Ázsiából importált rizsek közül sok tartalmaz kadmiumot is, ami leginkább a műtrágyából kerül a rizsekbe. A Valoryz által termelt rizs szervetlen arzéntartalma szinte nulla, más, főleg ázsiai rizsek esetében ez az érték a 0,25 mg/kg-ot is elérheti, abból azonban már nem lehet bébiétel. Márpedig a bébiételeknek az egyik leggyakoribb összetevője a rizs, mint gluténmentes gabona. Az általuk termelt rizs egy része bio - ez különösen népszerű külföldön, - ami azt jelenti, hogy még szigorúbban vizsgálják az esetleges vegyszer, nehézfém és gluténmaradványokat.
Érdekes egyébként, hogy a nehézfém nagy része a rizs héjában gyűlik össze, így a rizs az a gabona, amit kivételesen érdemesebb lehet hántoltan fogyasztani - a barna rizs helyett tehát a fehéret. A hazai rizsek nagy része azonban mentes a nehéz fémektől, ezért is érdemes ezeket választani. A szakember hangsúlyozta, még nem teljesen tisztázott, hogy az arzén hogyan kerül a rizsbe, de az biztos, hogy valamilyen szinten az árasztással van összefüggésben. Itthon a Körös vize kiváló öntözővizet szolgáltat és teljesen mentes a nehézfémektől.
Lehetséges-e a rizs termesztése árasztás nélkül?
Az biztos, hogy a jövőben a rizstermesztés hatalmas kihívások elé néz, Brazíliában és Olaszországban már előrehaladott kísérletek folynak az öntözéses, azaz nem árasztásos rizstermelést illetően. Az eredmények biztatónak tűnnek. Valentinyi Fruzsina kiemelte, a “szárazon” termelt rizsnek egyrészt az arzén tartalma is alacsonyabb, másrészt kevesebb a vízigénye is. Ez a szempont ugyanis a jövőben igencsak fontos lesz majd. És nem csak azért, mert a klímaváltozás miatt a jövőben kevesebb és kiszámíthatatlanabb lesz a vízhozzáférés, bár ez is egy nagyon fontos szempont.
De van egy másik indok is az öntözéses termelés mellett: azt ugyan kevesen tudják, de a rizstermesztés jelentős metántermelődéssel jár. A földek elárasztása során ugyanis a vízben lévő mikrobák lebontják a szerves anyagokat, ez a folyamat azonban metánt bocsát a levegőbe. Ez a mennyiség pedig egyes becslések szerint igen jelentős, - világszinten ugyanolyan káros lehet a klímára nézve, mint mondjuk 1200 szénerőmű. Ami nem csoda, hiszen a földön jelenleg 3,5 milliárd ember alapvető élelmiszer a rizs, 2021-ben a rizs termesztése meghaladta a 788 tonnát. Nagyon fontos lesz tehát a jövőben a rizs termesztésének megújítása és az árasztás visszaszorítása. Azért is, mert a gluténmentes táplálkozás terjedésével a rizsfogyasztás szerte a világon növekszik.
Valentinyi Fruzsina szerint a jövőben nagyon nagy feladat lesz az alacsony vízfelhasználás mellett a megfelelő hozam elérése, de nem csak a rizs esetében, hanem lassan minden szántóföldi kultúrában. A szakember szerint tavaly Magyarországon is bebizonyosodott, hogy még az Alföldön sincs mindig elég öntözővíz. És bár idén ingyenes öntözővízzel támogatja a kormány a gazdákat, a Valoryz cégvezetője hangsúlyozta, hogy ők a továbbiakban is igyekeznek minél kevesebb víz használatával megoldani a rizs termesztését, és erre biztatják a velük együttműködő gazdákat is.
