A '80-as, '90-es években a szép kert, vele a gazdagság összeforrt a hazai tujakorszakkal. Tízezer számra vásárolták a magyar családok kertjeikbe ezeket az örökzöldeket, ezen belül is leginkább a smaragdtujákat - olvasható a HelloVidék oldalán. Megyeri Szabolcs ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Zalában és Somogyban nagyon sok család volt, aki örökzöld-termesztéssel foglalkozott, és csak úgy emlegette a smaragd tuját, mint „a kenyérnövényt”. Ez azt jelentette, hogy forgalmuk 50%-át ez az egy növény adta - mondta a kertész, hozzátéve, hogy mostanra ez szám a töredékére esett vissza.

Mert az emberek azt gondolták, nincs vele probléma, télen-nyáron szép, nem kell gondozni, ellenben nagyon jól takar. Az igazság azonban az, hogy nem fed annyira jól, mert ez egy kúposan növekvő növény, közte pedig rés van. Ráadásul az sem igaz, hogy nem kell vele foglalkozni, mert még a jobb évtizedekben is takarítani kellett, a száraz részeket kiszedegetni, az elmúlt 5-10 évben pedig egyre súlyosabb problémák jelentkeztek

- közölte Megyeri Szabolcs kertész. 

A kertész szerint a legnagyobb gondot az jelenti, amit a kertbarátok nem értettek meg, hogy sok más örökzölddel együtt tuja egy páraigényes növény. A szakember elmondta, hogy rengeteg olyan dísznövény van, ami 800-1000 méter magasságból származik, ilyenek a hamisciprusok és a tuják is. Magyarország jelentős részén azonban nincs hegyvidék, helyette síkság van, forró nyárral és nagy szárazsággal. Most pont egy olyan időszak volt, amikor rengeteg csapadék esett, de jellemzően az esősebb június után július-augusztusban 35 fok lesz - ez hozzátartozik a magyar nyárhoz. Megyeri Szabolcs szerint ezek a növények duplán megsínylették a tavalyi légköri aszályt, ugyanis a negatív környezeti hatásoktól még nem pusztulnak el, csak legyengülnek. Ilyenkor megjelennek a kórokozók, amelyek sokkal könnyebben kárt tesznek a növényekben.

Ahhoz, hogy megértsük, miért érzi egyre kevésbé jól magát Magyarországon a tuja, azt is tudni kell róla, hogy bizony igényli a tápanyagban gazdag termőtalajt, ami biztosítja számára az erős gyantaképződést. Ez védi meg a rovarkártevők behatolásától, válaszul egy fás rész megszúrására. A tavalyi aszályos év okkal tette be a kaput, ha nincs csapadék, nincs gyantatermelődés, jöhetnek a kórokozók. Nem csoda hát, hogy már a nyugati országrészben is tömegesen sárgulnak és pusztulnak az évtizedek óta ápolt tujasorok.

Budapesten és a Nagykunságban jellemzően 400-600 mm csapadék esik, az Alpokalján még mindig párásabb, hűvösebb a klíma, ezeken a területeken 800-1000 mm csapadék hullik egy évben. Ennek az eloszlása is kicsit kedvezőbb, mint Kelet-Magyarországon. Nem véletlen, hogy a Nyugat-Dunántúlon indult be annak idején a tujatermesztés. A tavalyi aszályos év azonban megtette a hatását, mostanra már ezen a területen is pusztulnak a tuják, el lehet képzelni, mi történik akkor keletebbre!

- tette hozzá Megyeri Szabolcs.

Meg lehet menteni a tuját, vagy teljesen reménytelen a helyzet?

Ahogy Megyeri Szabolcs elmesélte, volt olyan tujasora egy ügyfelénél, amit 10 éven át takarítottak, párásították, permetezték, de végül mégse élte túl. Lehetnek olyan egyedi területek, mint például egy mélyfekvésű kert, vagy egy erdő által körülölelt terület, ahol érvényesülnek azok a kitételek, amelyek kedveznek a tujának, de az ország területének a 95%-a nem ilyen. Józan ésszel tehát nem ebbe az irányba kellene fordulnia az embereknek.

Ahol még él a tujasorunk, ott próbáljunk párásítani, növényvédelemben részesíteni, tápanyagozni, öntözni, és akkor ideig-óráig még megmaradhat. De ha elkezd erősen sárgulni, pusztulni, sokkal észszerűbb mást növényt ültetni a helyére

- közölte a szakember.

Csakhogy pár évtizeddel ezelőtt pont azért fordultak a magyarok a smaragdtuja felé, hogy szépen takarjon, de azért láthatjuk, a tuja még egészségesen sem annyira szép télen, mert kifakul, bemattul a lombja. Megyeri Szabolcs szerint ahelyett, hogy a tuja megmentésével vesződne az ember, érdemesebb inkább más takaró, sövénynek való bokrokat ültetnie, ami jobban viseli a megváltozott klimatikus viszonyokat.

A lomblevelű örökzöldekből, és a téli zöldekből fantasztikus választék van

Itt vannak mindjárt a rózsaloncok, a jezsámenek, a tamariskák, a tűztövisek, a homoktövisek, vannak lágyabb levelű növények, de tüskésebbek és ellenállóbbak is. Ma már eleve nagyon sok ember úgy közelíti meg a fajtaválasztás kérdését, hogy szinte mindegy, csak maradjon meg! Az orgonák, a keleti tuja, ami jobban megmarad, a mályvacserje, a színes levelű juhar, a különböző szilek, a cserszömörce, a labdarózsa, ezek mind-mind alkalmasabbak arra, hogy a takaró-díszítő funkciót megvalósítsák! Ha kerítés mellé ültetjük őket, nem feltétlenül kell sövénynek kialakítani

- mutatott rá Megyeri Szabolcs.

A szakember még hozzátette, azért jellemzően három dologra váltják le a smaragd tuját: leylandi ciprusra, tiszafára és babérmeggyre. Valamint egy negyedikre, a korallberkenyére. Megyeri Szabolcs az utóbbi hármat javasolja leginkább, de érdemes mindenféle másban is elgondolkodni. Emellett azt is tanácsolja, hogy

csak azért, mert a kerítés mellé ültetünk valamit, nem feltétlenül kell sövényként kialakítanunk! A sövény azt jelenti, hogy fél-egy méteres sávban meghatározzuk a növény kereteit, de ha több helyünk van, mert szélesebb a kertünk, akkor lehet szabadon hagyni. Ott van a bodza, a nyári orgona, gyöngyvessző, rengeteg olyan növény van, amit nem kell nyírni. Nagyobb helyet foglalnak, de ellenállóbbak, szebbek, a habitusukban is tudunk gyönyörködni.

Milyen árban kaphatóak ezek a bokrok?

A babérmeggy meg a korallberkenye drágábbak, a tiszafák is, de a lombhullató cserjék már 3000 forinttól elérhetőek. De ha vesz az ember egy jezsáment, annak élettartama „az örök élet meg egy nap”. Ez például egy jó befektetés lehet, mert bírják az egyre szélsőségesebb klímát - tanácsolta a szakember. Az első évben sokat kell öntözni, ameddig begyökeresednek, a második évtől viszont már csak akkor kell locsolni, ha egy nagyon aszályos időszak köszönt be. A smaragd tujával való bajlódáshoz képest pedig a gondozásuk tényleg sokkal egyszerűbb!