A magyar libamáj egy krémes és bársonyos finomság, amely a liba vagy kacsa feldolgozott májából készül. A magyar libamáj világhírű, és az ország a világ második legnagyobb libamájtermelője. A máj attól lesz krémes, bársonyos állagú, hogy tömik az állatot. Sok ország döntött úgy már korábban, hogy berekesztik ezt a tevékenységet, nemrég pedig a brit uralkodó, III. Károly tiltotta be az angol királyi rezidenciákon a kényszertömött kacsa vagy liba májából készült ételeket - írja a Pénzcentrum. Itthon azonban szabad az út, ugyanis a hízott libából előállított termékeket - így a hízott libamájat is - a Hungarikum Bizottság 2013-ban felvette a Hungarikumok Gyűjteményébe. Az 1998-as magyar állatvédelmi törvény szerint tilos az állatot kényszertakarmányozásra fogni, de ez alól kivételt kapott a házilagos liba- és kacsatömés, amit gazdasági-szociális megfontolásokkal indokoltak. Ám az ágazat rengeteg kihívással küzd kezdve a civil szervezetek tiltakozásától, a madárinfluenzán, a húsfogyasztás visszaesésén keresztül egészen odáig, hogy megszűnik a hozzáértő utánpótlás, a fiataloknak egyre kevésbé vonzó ez a tevékenység.
Attól függetlenül, hogy hazánk igazi libamájnagyhatalom, helyben készül, a magyarok asztaláig nem jut el. A libamáj fogyasztása itthon igazi luxusnak számít, aki megengedheti magának az is csak legfeljebb ünnepnapokon. 20 ezer forintos kilósárral kell számolni ma már, hiszen a felvásárlási ára az elmúlt egy évben másfélszeresére nőtt - és ennek a máj értékesítési árában meg kell jelennie. Magyarország a statisztikák szerint a világon az első hízott libamáj előállításában. Ennek nagyjából a 80 százalékát exportáljuk, elsősorban francia nyelvterületre, Japánba, a harmadik legfontosabb felvevők pedig a világban szétszóródott izraelita közösségek. Mivel több tagállam is betiltotta már ezt a tevékenységet, a kóser máj előállítása az teljes egészében Magyarországon történik.
Nem csak külső, de belső körülmények is bizonytalanítják az ágazat jövőjét. Az állatjóléti tiltakozások nyomán ma már csak 5 országban végeznek libatömést, ott, ahol komoly hagyománya van: Franciaországban, Magyarországon, Bulgáriában, Spanyolországban és Belgiumban - bár Belgium Flandria tartományában már csak 2023 végéig van erre lehetőség állatjólétre való tekintettel. Forgalmazni továbbra is lehet, de máshonnan kell beszerezniük, helyben erre már nem lesz lehetőség.
Az Európai Parlamentben zajló állatjóléti szabályok vitája is jól mutatja Szöllősi Réka élelmiszer-politika elemző szerint, a politikai és a gazdasági érdekeknek összetűzését: az egyik jelentésben elítélik a libák tömését, és kijelentik, hogy ezzel a gyakorlattal fel kell hagyni, mert egyértelműen barbár, az állatok kihasználásával jár és teljesen ellentétes a természetes viselkedésükkel, majd nem sokkal később ez az állásfoglalás a jelentésből eltűnik. Ebből is jól látszik, hogy milyen kemény érdekharcok folyhatnak a háttérben. Ennek fő oka, hogy évtizedek, évszázadok óta zajlanak a mezőgazdaságban bizonyos gyakorlatok, melyeket nem lehet beszüntetni egy tollvonással, már csak azért sem, mert sokan ebből élnek, és nekik az az érdekük, hogy folytathassák a tevékenységüket, méghozzá minél enyhébb szabályozások mellett.
Azzal szoktak érvelni, hogy a hízott libamáj fogyasztása gasztronómiai hagyomány, több évezredes múltja van, másrészt viszont nagy kérdés, hogyan lehet összevetni a hagyománytiszteletet egy érző lény kínzásával - és ettől lesz belőle nem csak gazdasági, de érzelmekkel és etikai dilemmákkal átfűtött vita is egyben. Hiszen attól, hogy egy tevékenység hagyomány, attól még nem biztos, hogy jó gyakorlat, ha a megszokás felülírja a haladást, a fejlődést. Ha tetszik, ha nem, a fenntartható élelmezés oltárán olykor fel kell áldozni dolgokat, bizonyos ételekről le kell mondani. Akit pedig a zöld, vagy az állatjóléti szempontok nem tántorítanak el, azt majd az ára fogja elgondolkodtatni. A jelenleg zajló folyamatokban is jól látszik, hogy az állati eredetű termékeknek az előállítási költsége egyre magasabb, egyre drágább a hús az energiaárak és a takarmány árának növekedésével párhuzamosan. Ez bizonyára szintén hatással lesz a fogyasztásra hosszú távon
- mondta a Pénzcentrumnak Szöllősi Réka.
