Lassan rendeződni látszik a hazai víziszárnyas ágazat helyzete, amelynek működését ma is jelentős kockázatok övezik. Az ágazatra a legkomolyabb csapást az elmúlt években a koronavírus-járvány mérte. Míg a kacsa és a liba húsa részben, a hízott máj szinte teljes egészében a turizmushoz, illetve a vendéglátáshoz kötődik.

Kacsa- és libasültet ugyanis gyakran, hízott májat viszont szinte kizárólag étteremben, jellemzően nyaralás, vagy téli pihenés alkalmával fogyasztanak.

A koronavírus nagyot ütött az ágazaton

A jellemzően tehát a Horeca-szektorban értékesített prémium máj piacát 2020-ban először tavasszal, majd az emlékezetes novemberi lezárások alkalmával napok alatt küldte padlóra a koronavírus. A 2020 novemberi Márton-nap előtt közvetlenül bejelentett lezárások miatt olyan esetek is előfordultak, hogy egy topétterem tulajdonosa kénytelen volt egész télen libamájat enni.

Egyelőre nincs madárinfluenza

Jól mutatja az ágazat gondjait, hogy a teljes összeomlás csak egy másik járvány, a madárinfluenza miatt maradt el. Ez most nem jelent közvetlen fenyegetést, ám aggodalomra ad okot, hogy a madárinfluenza-járvány valószínűleg nem ért véget, inkább csak szünet van a mára már szinte permanenssé vált állategészségügyi helyzetben. A nyár és a napfény nem kedvez a járványnak, hiszen az ultraibolya sugárzás elpusztítja a vírusokat, ám az őszi-téli hónapokban, amikor a vírus terjedésének, szaporodásának megfelelő feltételei fennállnak, újra jelentkezhet a probléma az ágazatban.

November elejétől sajnos megint számolnunk kell azzal, hogy a vírus jelen lesz hazánkban is. Azon múlik minden, hogy mennyire tudunk ellene védekezni

- mondta el az Agrárszektornak Csorbai Attila. A Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: fontos, hogy idehaza egyelőre mentes az állomány, de ez a helyzet a várakozások szerint csak átmeneti.

Bízom abban, hogy sokat fejlődött a baromfitelepek járványvédelme és ennek megfelelően talán kevesebb lehet a madárinfluenza-fertőzések száma. Nyilván majd a kritikus őszi-téli időszak mutatja meg, hogy a vírus ellen mennyire tudtunk felkészülni.

A franciák a vakcinával próbálkoznak

Ezzel kapcsolatban fontos fejlemény, hogy az utóbbi időben felgyorsultak az Európai Unióban a vakcinázással kapcsolatos vizsgálatok és kísérletek, amelyek – amennyiben kedvező eredményt hoznak – megoldást jelenthetnek az ágazatban mára már szinte szakadatlanul jelen lévő madárinfluenza-fenyegetésnek.

Franciaország, mint a hízott máj legnagyobb termelője és legnagyobb fogyasztója, már bejelentette, hogy októbertől vakcinás védekezéssel fogja segíteni a termelőit.

A vakcinázás egyelőre még nem jelent százszázalékos védelmet, szakmai kérdőjelek vannak ezzel kapcsolatban, hiszen nem világos, hogyan tudják a tömeges oltást kivitelezni, és mi történik akkor, hogyha egy vakcinázott állomány megfertőződik. Mindenesetre már az a tény, hogy Franciaország elindult ezen az úton, okozhat komoly piaci változásokat.

Nőhet a francia kibocsátás

Nagy valószínűséggel a francia termelés, azok után, hogy a korábbi járványok miatt nagyjából 30-35 százalékkal csökkent, várhatóan újból növekedni fog. Egyelőre nem világos, milyen sikert hoz a vakcinázás, de valószínűleg a francia termelők lényegesen bátrabban telepítik majd az állományokat, ezért valószínűleg a termelési mennyiségük növekedni fog. Ez magyar oldalról azért jelenthet problémát, mert annak a termékmennyiségnek, amit eddig francia területekre értékesítettünk, most lehetnek piaci nehézségei.

Európában tehát a korábbiaknál több hízottmáj lehet jelen, hiszen az újból megnövekedett francia kacsamáj-előállítás mellett a magyar libamáj is rendelkezésre fog állni – márpedig ezek helyettesítő termékeknek számítanak. Kérdéses lehet, hogy ezeket a magasabb árkategóriás termékeket ilyen mennyiségben képes-e befogadni a piac – különösen a megnövekedett infláció közepette.

Idehaza a szegény magyarok jelentik a rizikót

Ez idehaza, a lakosság vásárlóerejének csökkenésével különösen kifejezett lehet, míg tehát a hízottmáj terén az exportpiacokon a francia kínálat, a belső piacon a mérsékelt kereslet állhatja útját a termékek megfelelő ütemben történő értékesítésének.

A víziszárnyas ágazatban természetesen a hús is fontos árucikk, ezen a téren a szezon szintén az őszi-téli hónapokra esik. Az elvben népszerű, de egyre inkább prémiumnak számító kacsa- és libahúsnak a hazai piacon szintén az árérzékeny és vásárlóerejében romló pozíciót elfoglaló hazai lakosság lehet az értékesítés gátja.

„A kereskedelmi láncok ezen a téren egyelőre rendkívül visszafogottan érdeklődnek a liba iránt, igaz, a kacsa után már kicsit jobban. Ennek oka az, hogy az egész és a darabolt liba termékek ára azért még a kacsáénál is magasabb” – mondta el Csorbai Attila.

A takarmányárban vannak még tartalékok

Az ágazatnak ugyanakkor kedvez a takarmányárak csökkenése, igaz, ez a hatás még nem épült be teljesen a gazdálkodásba.

A korábbi csúcsok után a takarmányár visszarendeződés még csak most következett be. Az ágazati szereplők biztonsági okok miatt a régi, magasabb áron vásárolt takarmányokat is felhasználták, például a szülőpár-állományok takarmányozására. Voltak, akik jelentős készleteket is még a drága takarmányból szereztek be, ennek a régi drága takarmánynak először ki kell futnia ahhoz, hogy az új olcsóbb takarmány árcsökkentő hatása érvényesülni tudjon.

Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy egyelőre még kérdés, hogy milyen lesz a betakarított takarmányok minősége, amely a víziszárnyasok esetében különösen fontos kérdés, hiszen a kacsa és a liba is meglehetősen érzékeny a különböző toxinokra.