Közeleg a Márton nap, a november 11-i ünnep elmaradhatatlan eleme a libapecsenye és az új bor, amelyet ilyenkor szokás először megkóstolni. Bár a Márton nap hagyománya Európa nyugati felében terjedt el leginkább, kevesen tudják, hogy Szent Márton kultusza már a honfoglalás előtt is virágzott hazánk területén. A hagyomány szerint Szent Márton egy álomban sietett Szent István király és az ország védelmére, a király tisztelete jeléül a zászlóira a hadvezér Márton képét festette. Így lett Szent Márton - Szűz Mária után - az ország második patrónusa. Miközben a kacsahús fogyasztása ma már nem tekinthető szezonálisnak, a libatermékek iránti kereslet még mindig elsősorban néhány ünnephez - Márton nap, karácsony, húsvét - köthető.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács közös körképe szerint az idén a hazai víziszárnyastartás és -feldolgozás növekedést mutat, bár az egyes fajokon belül a hasznosítási irányok termelési szintje és annak változása eltérő. A lúd ágazaton belül ebben az évben eddig előállított és vágásra adott egymillió darab hízott liba - az élő tömege alapján - a tavalyi szinthez képest mintegy 8%-os növekedésnek felel meg. A leadott 1,2 millió húshasznosítású liba viszont 18%-kal marad el a múlt évitől. A hízott libamáj előállításában Magyarországnak vezető szerepe van, hazánkban termelődik meg a teljes, kóser elismertségű mennyiség, ez a termékpálya egyelőre tudja tartani a korábbi termelési szintet.
A víziszárnyas termékek elsősorban, mintegy 80%-ban exportra kerülnek, és a hazai fogyasztás nagy része a vendéglátáson keresztül történik. Így a hazai piacon csak akkor keletkezik zavar, ha a madárinfluenza járványhelyzet miatt olyan alacsony szintű a termelés, hogy a preferált időszakban a hazai piacra nem jut elég áru. A libahúsfogyasztás szezonalitása miatt a kereslet sem egyenletes. A korábbi, Franciaországot is erősen sújtó madárinfluenza-járvány miatt jelentősen csökkent az árualap, ami kedvező piaci lehetőségeket nyújtott a magyar víziszárnyas ágazatnak, azonban a termelés szintjének felfutása jelenleg igen gyenge export-árakat eredményez.
S hogy mire érdemes figyelni, ha valaki igazán jó liba-, vagy kacsapecsenyét sütne otthon? A vásárlás során az áru megjelenése (frissesség, feldolgozás igényessége, csomagolás) mellett az áru származását sem árt szem előtt tartani. Hízottmáj vásárlásakor arra is figyelni kell, hogy a beszerzés, illetve felhasználás között várhatóan mennyi idő telik el. Amennyiben az ember közvetlenül a vásárlás után készíti el a májat, akkor vásároljon frissen, viszont, ha fagyasztásra van szükség, úgy vásárláskor érdemes inkább a fagyasztott, vagy feldolgozott (különböző pástétomok, elősütött) termékeket választani. A feldolgozóüzemekben használt berendezések minőségvesztés nélkül tudják elkészíteni a friss alapanyagot, míg a háztartásokban fellelhető eszközök erre kevésbé alkalmasak, roncsolhatják a máj szerkezetét, rontva ezáltal élvezeti értékét.
A hazai liba és kacsa-termékek előnyei közé tartozik, hogy magas a biológiai értékük, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, jelentős mértékben és kedvező arányban tartalmazzák az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen (esszenciális) aminosavakat, amelyeket a szervezet más úton nem képes előállítani. A kacsa- és libatermékek koleszterintartalma, illetve a belőlük készített ételek zsír- és energiatartalma jóval alacsonyabb, mint sok egyéb állati eredetű terméké, ugyanakkor zsírtartalmuk elegendő ahhoz, hogy más zsírok és olajok hozzáadása nélkül, önmagukban süthetők legyenek.
A hazai liba- és kacsatermékek mellett szól a fokozott élelmiszer-biztonság, amelyet az állományok folyamatos állatorvosi felügyelete, valamint a szigorúan ellenőrzött, jó minőségű takarmány garantál. A magyar árunak kisebb a környezeti lábnyoma, amit a rövid ellátási lánc is erősít. Amikor a járványhelyzet lehetővé teszi, az állományok nagyrészt szabadban (kifutón) tartózkodnak, így állatjóléti szempontból is kedvező körülmények között tartják őket.
Rendkívül fontos, hogy az egyes termékpályák, hasznosítási irányok és technológiák termékei, a termelés és termékelőállítás sokszínűségét és hagyományait megőrizve, kontrollált módon, szabályozott formában az állatvédelmi szabályok teljes megvalósulása mellett jelenhessenek meg mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. A Baromfi Termék Tanács által 2010. évben megjelentetett Baromfi Állatjóléti Útmutató, Európában egyedülálló módon minden baromfifaj, valamennyi hasznosítási irányára kiterjedően tartalmazza a hazai és EU jogszabályokat, továbbá a kevésbé szabályozott területeken szakmai ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek betartása garantálja, hogy a Magyarországon előállított baromfifélék (köztük a lúd- és kacsatermékek) nemcsak ízletesek és biztonságosak, illetve jó minőségűek legyenek, de előállításuk során kiemelt figyelmet fordítanak az állatjólétre.
