A nyúlós költésrothadás a méhek fiasításos betegsége, ami csak a méhcsaládban terjed. Nem gyógyítható, azokat a méheket, amelyek elkapták, lefojtják, hogy ne tudjanak kirepülni, továbbvinni a kórt, és eltüzelik, de ugyanígy elégetik a kaptár azon tartozékait, amiket nem lehet fertőtleníteni - mondta a szon.hu-nak Hok József. A Nyíregyházi Méhészek Egyesületének elnöke hozzátette: a fertőzött családoktól származó, az utolsó három hónapban termelt mézet csak olyan helyre értékesíthetik, ahol hőkezelésen esik át, tehát főként sütőüzemek használhatják fel, annak ellenére, hogy teljesen alkalmas emberi fogyasztásra.
Fertőző állatbetegség terjed Európában: így állítanák meg a járványt
Egy 2003-as rendelet szerint, amíg a mézelő méhek nyúlós költésrothadása fellelhető, a röpkörzetben - ami a betegség detektálásának öt kilométeres körzetét jelenti - megtiltják a méhek vándoroltatását, így akadályozzák meg a fertőzés továbbterjedését. A betegséget az alábbi tünetek alapján ismerhetjük fel: behorpad a fiasításos sejt, vagy, ha egy gyufaszállal beleszúrunk, egy másfél-két centis barna fonalat húzunk ki belőle. A betegséget egyébként egy spóraképző baktérium okozza, ami a fiatal álcákat érinti, viszont rájuk nagyon veszélyes.
A legfeljebb háromnapos lárvák a táplálékukba kerülő spórák elfogyasztásakor fertőződnek meg. A spórák az emésztőcsőben kicsíráznak, majd a vegetatív alak növekedni kezd, melyhez az álca testéből nyeri a tápanyagokat. A fertőzött lárvák megsötétednek, majd elpusztulnak, az ezekből visszamaradt bűzös, nyálkás anyag egyenként akár százmillió spórát is tartalmazhat
- írja a lap.
Ennek nagyon rossz vége lesz: pusztulnak a rovarok, egyre kevesebb a termés
Fontos tudni, hogy ha a nyúlós költésrothadást a laborvizsgálat kimutatja, akkor a fertőzött családokat, mézet, kereteket és viaszt megsemmisítik. Ha pedig az állomány kevesebb mint fele érintett, akkor a hatósági állatorvos dönthet arról, hogy csak a fertőzött családokat kell- e eltüzelni. A kisebb méhészeteknél ugyanakkor, ha csak egyben-kettőben mutatják ki, már akkpr is elpusztítják az összes családot. A méhegészségügyi felelősnek két hónapon át két-három hetente ellenőriznie kell, hogy nem jelent-e meg korábban egészséges családokban a betegség. Két hónap tünetmentesség után oldják fel a zárlatot, ezután a méhész folytathatja a tevékenységét.
A zárlatot két hónap tünetmentesség után oldják fel, ezután a méhész folytathatja a méhészkedést – magyarázta a szakember. Hok József megjegyezte: a méhek költésének ez az egyik leggyakoribb és legpusztítóbb betegsége, Szabolcs-Szatmár-Beregben évente akár ötven esetben is előfordulhat.
