Július elsejétől országszerte átalakul a hulladékgazdálkodás, az állam helyett a Mol vállalata, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. veszi át, gyűjti, szállítja és előkezeli a lakosságtól, az intézményektől és a gazdálkodó szervezetektől származó hulladékot - emlékeztetett az Energiaügyi Minisztérium (EM) szombaton.
Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár a közlemény szerint kifejtette, hogy Magyarország bevezeti a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, amelyben a gyártóknak a "szennyező fizet" elve alapján emelt díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére, vagyis a hulladék elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért.
Az intézkedés arra ösztönzi a gyártókat, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak. Ezzel hatékonyabbá válik a hulladékgazdálkodás, és emelkedhetnek a hulladékgyűjtési és hasznosítási arányok, ami segíti a hulladékokból előállított másodnyersanyagok kínálatának növekedését és a hulladéklerakás csökkenését - olvasható a közleményben.
Egyelőre sok a kérdőjel
Az EPR, vagyis az extended producers responsibility (kiterjesztett gyártói felelősség) szerint az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségeket a gyártóknak, termelőknek kell megfizetni. Ezzel az alapvetéssel a hulladéktermelés visszafogása és a környezetterhelés csökkentése lenne a cél, és bár hazánkban július 1-től, azaz mától vezetik be a rendszert, a legtöbb gyártó és forgalmazó még mindig nincsen tisztában a részletekkel.
A június első felében megjelent jogszabály hidegzuhanyként érte az élelmiszer-feldolgozókat.
Az iparág érvei nem kerültek be a jogszabályba
Érdemben nem kapott visszajelzést az Energiaügyi Minisztériumtól a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) bevezetésével kapcsolatban felvetett kérdéseire a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) sem, az ügyben illetékes minisztérium ugyanis nem válaszolt a levelükre.
Iparági források az Agrárszektornak elmondták: a 2019 óta zajló egyeztetések során az élelmiszeripar által megfogalmazott szempontokat nem érvényesítette a jogszabályban.
A legújabb értelmező anyag szerint ugyanakkor egy fontos ponton jogalkotó figyelembe vette a FÉSZ javaslatait - mondta el korábban Vörös Attila, a szövetség ügyvezető igazgatója. Az eredeti tervek szerint az étolajok esetében nemcsak a csomagolás kapott volna EPR-díjat, hanem maga a termék is, kilónként 36 forintot, ami literre átszámolva kerekítve 33 forint. A FÉSZ szerint ez azért veszélyes, mert az étolaj nagyon sok élelmiszer alapanyaga, és ha a rá kivetett díj beépül a termékek árába, az további költségnövekedést jelent a gyártóknál, és a logika szerint a fogyasztói árakban is megjelenik. A hétfőn megjelent tervezet szerint a jogalkotó ugyanakkor ezt megpróbálja kezelni, így amennyiben az étolajat alapanyagként használják, akkor nem kell utána díjat fizetni.
Borítékolható az élelmiszer-drágulás
A magyar élelmiszerágazat számára így is kellemetlen meglepetésként érkező szabályozás jelentősen megnehezíti a feldolgozók helyzetét.
Mint azt lapunk korábban megírta, akár 4 százalékkal is drágulhat az élelmiszer az új, kiterjesztett gyártói felelősség miatt, a csomagolóanyagok után fizetendő új iparági teher bevezetése után. A korábbi termékdíjak mellé új, ráadásul sokkal nagyobb mértékű költségelemként július elsejétől érkező tétel hozzávetőleg 120 milliárd forintos kiadást jelent az élelmiszeriparnak, amely az ágazat 2021-es eredményének csaknem 60 százalékát jelenti.
A költségnövekedést ezért minden szereplő megpróbálja majd áthárítani, amely érezhető drágulást jelent majd a fogyasztói árakban is. Amennyiben a megnövekedett költségeket nem tudja áthárítani egy-egy szereplő, félő, hogy a nyereségessége csökken majd, illetve tovább nő a veszteség az egyébként is számos problémától szenvedő ágazatban.