A mezőgazdaság és az élelmiszertermelés egyrészt forrása is az üvegházhatású gázoknak, másrészt a klímaváltozás miatti környezeti károknak elszenvedője is. Az utóbbi években a magyar gazdák is megtapasztalták, hogy az extrém időjárási jelenségek, mint az árvizek rekord aszályok vagy tavaszi fagyok képesek karasztrofális csapásokat mérni a mezőgazdaságra. Mindez csak a kezdet. Miközben az élelmiszerbiztonságot új fenyegetésektől kell megvédeni, a világ népessége tovább növekszik.
A Reuters napokban lejött jelentése szerint míg 2010-ben elérte a Föld lakossága a 7 milliárd főt, 2050-re ez a szám nem kevesebb, mint 9,8 milliárdra fog nőni. A World Resources Institute beszámolója alapján ez azt jelenti, hogy mivel a fejlődő világban a jövedelmek is növekedőben vannak, mindez összeadva 50 százalékkal fogja emelni a világ élelmiszer-keresletét a következő évtizedekben. Azonban az élelmiszerek nem egyenlő arányban lesznek népszerűbbek, és különösen a magas erőforrásigényű ágazatok fognak helyzetbe jönni, mint a tejipar vagy a húsipar, amik 70% keresletnövekedéssel néznek szembe. Mindeközben globális szinten továbbra is problémát fog jelenteni az éhezés. Ennek következtében az elkövetkező évtizedekben a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés valahogy el kell érje, hogy többet termeljen, több embernek, kevesebb termőföldön, kevesebb vízből, energiából és erőforrásból.
A jövő évtizedek megoldásai
A Reuters beszámolója szerint a világ vezető tanácsadó és piaci elemző cégei, amik különös figyelemmel kísérik a mezőgazdaságot, már azonosították azokat a szektorokat, illetve üzleti trendeket és kutatási területeket, amik technológiai fejlődés szempontjából kulcsfontosságúak lesznek az elkövetkező években. A Morgan Stanley elemzői a legígéretesebbnek a precíziós gazdálkodással és alternatív növényi fehérjékkel kezdik a listát, valamint a vetőmagok új generációjával, amiket ma optimális nitrogén- és vízhasználatra és a termésveszteség csökkentésére fejlesztettek ki. Ezt követik az új technológiák az élelmiszer-vizsgálatban, innováció az állat- és növényegészségben, valamint a biogazdálkodás. A Morgan Stanley listáján lejjebb vannak a növényvédő szerek és műtrágyák terén való fejlesztések, mivel ezek kormányzati és piaci szabályozásokba ütközhetnek, ám ami még magas potenciállal rendelkezik, az az akvakultúrás termelés és a vertikális kertészet.
A Reutersnek a PwC-től nyilatkozó Stuart Thomson pedig két területet emelt ki, ahol a jövő legígéretesebb agrártechnológiái várhatóak. Az egyik az adatalapú megoldások köre, amibe beletartozik minden olyan új innováció, ami az adatgyűjtést, -feldolgozást, a termelés hatékonyságának és a klímaváltozás hatásainak adatalapú követését szolgálják. (Ezen a téren májusban számoltunk be arról, mi történik, ha mesterséges intelligenciát vonunk be a gazdálkodásba.) A másik nagy terület pedig a PwC szenior menedzsere szerint az olyan technológiák csoportja, amik a megújuló energiát kapcsolják be a precíziós gazdálkodásba és az üvegházas termelésbe.
Teljesen átalakulhat az egész mezőgazdaság: durva, milyen változások jöhetnek
A magyarok is haladnak a korral
A XXI. századi technológiára építő, zöld és fenntartható termelési módok kifejlesztésében egyébként magyarok is jeleskednek. Az utóbbi évek egyik nagy sikere a fenntartható üvegházi termelésben egy magyar üzletember, Mészáros Dávid hollandiai vállalkozása, a Smartkas. A cég olyan üvegházi termelési technológiát fejlesztett, amivel beltéri farmjaik a világ minden részén, akár sivatagos országokban is képesek szinte bármilyen növényt megtermelni alacsony erőforrás-felhasználással. A Smartkas üvegházai több egyedi komponenst is tartalmaznak, amik együtt adják ki a fenntartható termelési rendszert. Egyrészt az üvegházak üvege átengedi a napfényt, megvédi a növényeket a fényszennyezéstől, és energiát termel az éjjeli ciklusra. Másrészt, az fejlett vízrendszer 90-95 százalékos vízspórolással működik. Harmadrészt, a vezérlőegység képes optimális szinten tartani a szén-dioxidot, olyan mennyiséget engedve a levegőbe, amennyit a növények képesek felvenni, anélkül, hogy kiengednék azt az atmoszférába. És végül az egyedi fejlesztésú vezérlő szoftver a negyedik alkotóelem.
Egyébként a digitális technológiák és a precíziós gazdálkodás elterjedtsége a magyar agráriumban jelenleg még nem túl magas, a számok viszont lassan emelkedő tendenciát mutatnak. A KSH 2020-as agrárcenzusa azt mutatja, hogy 2020-ban a hazai gazdaságok 38%-a használt valamilyen digitális eszközt, 12% pedig használt valamilyen, precíziós gazdálkodáshoz kötődő technológiát, amit magyarázhat, hogy ezek az eszközök nagyon tőkeigényesek és újfajta szemlélet kell a bevezetésükhöz. Azonban nem meglepő módon, a fiatalabb generációk magasabb arányban használnak digitális eszközöket, míg a 65 év felettiek 24%-a használja őket, ez az arány a 14-39 éves korosztályban 56%.
Új őrület hódít a magyarok körében: egyre többen termesztenek így növényeket
A fenntartható gazdálkodási módszerek közül azonban nem csak a high-tech megoldások ragadták meg a magyar gazdálkodók figyelmét az utóbbi években. Az egyik dinamikusan növekvő terület a 2010-es évek vége óta a biogazdálkodás, olyannyira, hogy ezen a területen Magyarország zászlóvivónek számít a régióban. Az ökológiai gazdálkodás hazánkban minden évben folyamatosan növekvő tendenciát mutatott az utóbbi évtizedekben, és 2021-ben az ÖMKi arról számolt be, hogy 2019-ben Magyarország a világ tizedik legdinamikusabban fejlődő országa volt az ökológiai termelésben. Ebben az évben ugyanis a ökológiai termelésbe vont területek kirobbanó növekedésen mentek keresztül, 209,4 ezer hektárról 303,2 ezer hektárra, egyetlen év alatt 93,8 ezer hektár termőföld lett újonnan biogazdálkodásba vonva, és ezzel az ország például a világ 12. legnagyobb bio gyümölcstermelőjévé vált. A KSH adatai szerint egyébként a 2019-es csúcs óta valamelyest csökkent a biotermelésbe vont területek mennyisége, a számuk 2021-ben 293,6 ezer hektár volt.
