Jelentős drágulást hozhat a borágazatban az új csomagolóanyag-szabályozás

Jelentős drágulást hozhat a borágazatban az új csomagolóanyag-szabályozás

2023. július 1-jén lépett életbe az új hulladékgazdálkodási szabályozás, amelynek legfőbb eleme a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR). A rendszer jelentős többletterhet ró az élelmiszeriparra, becslések szerint évente körülbelül 120 milliárd forintot kell majd fizetniük a Mol hulladékkezelő leányvállalatának, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek, amely elnyerte a koncessziót a feladat megoldására. Ezzel Magyarország is bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR - extended producers responsibility), amelyben a gyártóknak a "szennyező fizet" elve alapján emelt díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére, vagyis a hulladék elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért. Iparági szakértők szerint ez egyértelműen áremelésekhez vezet.

Az intézkedés lényege, hogy arra ösztönözze a gyártókat, hogy kevesebb hulladékot képezzenek, több legyen az újrahasznosított termék és csomagolóanyag, illetve környezetbarát anyagokat használjanak. Arra nézve még nincsenek információk, hogy új rendszer mennyivel fogja megemelni az élelmiszeripar költségeit. Várható, hogy a történet egy pontján az ágazat minden szereplője megpróbálja majd ezeket a plusz kiadásokat áthárítani másra, ami végső soron a fogyasztói árak emelkedését hozza majd magával. Ha azonban valamelyik szereplő nem tudja ezeket a költségeket áthárítani, az azzal a veszéllyel járhat, hogy csökkenni fog a nyereségessége, illetve tovább nőnek majd a veszteségei. Vannak azonban olyan ágazatok, amelyek ezt nem igazán engedhetik meg maguknak. Ilyen például a borágazat, amely épp nehéz helyzetben van.

Jóval magasabbak a magyar EPR-díjak az unió más tagállamaiban rögzítetteknél

Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára elmondta, hogy az ágazatban komoly költségnövekedést fog okozni az új rendszer, ám ennek mértéke attól függ, hogy melyik termékről beszélünk, illetve hogy milyen kiszerelési módról van szó. Például a pezsgőnél az uniós jog írja elő a kötelező üvegpalackok használatát. Hasonlóan több magyar eredetvédett bor termékleírása rendelkezik üvegpalack használatáról: például a tokaji és az egri borokat kizárólag ilyen formában lehet forgalomba hozni. Tokaji borkülönlegességek - mint például az aszú vagy a szamorodni - esetében a palackok méretére, formájára és színére nézve is vannak kötelező jellegű kritériumok vonatkoznak.

Az üveg a borászat természetes kiszerelési alapanyaga. Jellegzetessége, hogy korlátlanul újrahasznosítható, amennyiben megfelelően volt gyűjtve és szétválogatva. Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint az üvegtégla újraöntésével készülő palackok előállításának energia szükséglete jelentősen elmarad a homokból történő olvasztásétól: az energiamegtakarítás mértéke eléri a 30-40%-ot. 

A szakember szerint a közvetlen terhek növekedése mellett éppolyan fontos a bürokratikus terhek növekedése: az eddigi egy helyett két bevallást kell majd készíteniük, egyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére a termékdíjról, egyet pedig a hulladékgazdálkodási hatóságnak az EPR díjról.

Németországban a boros palack kivételt jelent az EPR alól, az üveg gyártója vagy forgalmazója fizeti meg az ilyen jellegű költségeket. Franciaországban pedig normatív díjak vannak, és aki elfogadja ezeket, azzal ezek alapján számolnak el. A szakember szerint ugyanakkor nagy nehézség az ágazat számára, hogy üveghiány van a piacon: a kereskedők sokszor egy-két kamionnyi megrendelést sem tudnak leszállítani egy gyártótól. Ha a palackok tömege eltérő, akkor máris többszörös adminisztráció szükséges ezek bevallásához és naprakész nyilvántartásához.

A HNT nemcsak az EPR-díjakat szeretné kiemelni, hanem azok követett bürokratikus költségeit is: a magyarok borászatoknak két bevallást is kell készíteniük. Az európai díjakat vizsgálva a francia díjakhoz képest ráadásul a magyarok 8-9-szer nagyobbak

- ismertette Brazsil Dávid.

Arra a kérdésre, hogy bele lehet-e építeni ezt a költségnövekedést az árakba, Brazsil Dávid úgy fogalmazott, hogy ez komplex kérdés, ami szintén a terméktípustól és a kiszerelési módtól függ.

Figyelembe kell venni a magyar borok beszállítási árait is, és a háborús környezet hatására bekövetkezett beszállítói árnövekedést, amelyet a tavaly is szerény mértékben fogadtak el a kereskedők. Az elmúlt két évben pedig többször is előfordult, hogy a nagy diszkontok és kiskereskedelmi láncok úgy növelték a bor fogyasztói árát, hogy a beszállítói árak közben nem növekedtek. Ez pedig sok esetben más termékkategóriák választására kényszeríti a magyarokat. Az infláció hatására a magyar fogyasztók vásárlóereje csökkent. A fogyasztói kosarak összetétele is megváltozott, az alapélelmiszerek és alapszolgáltatások aránya jelentősen emelkedett, A bor kulturált fogyasztásának pozitív élettani hatásai ellenére is inkább élvezeti terméket jelent.

Brazsil Dávid elmondta, hogy a HNT folyamatosan tárgyal a kormánnyal, és bíznak benne, hogy előrelépések várhatóak mind az EPR bevallási rendszerben, mind a díjtételeket illetően, mind pedig a visszavásárlási rendszer követelményeinek tekintetében. Remélik, hogy egy olyan kompromisszum fog születni, ami elfogadható lesz a szakma számára, és az ágazat tovább koncentrálhat a minőségi fejlesztésekre.

Az Európai Unióban ugyanis egy túltermelési válság figyelhető meg. A versenyképesség megőrzése és növelése érdekében ezért különösen fontosak azok a beruházások és fejlesztések, amelyek a minőség javítását szolgálják. A meghirdetés alatt álló Vidékfejlesztési Programok támogatásai a minőségi versenyképesség növelését szolgálják

- mondta Brazsil Dávid.

Az ágazat szereplői inkább szkeptikusak

A csomagolóanyagok után fizetendő megemelkedett díjak ugyanis jelentős költségnövekedéssel fognak járni a borágazatban. Az ágazatban ugyanis nincs akkora profitráta, ami fedezné ezeket a költségeket – árulta el a neve elhallgatását kérő forrásunk. A szakember elmondta, hogy ha alapvetően minden költségnövekedéssel lehet tervezni és be lehet építeni az árakba, de amikor ilyen rövid határidőkkel történnek ilyen nagyságú változások, akkor azzal az ágazat kerül nehéz helyzetbe.

Prisztavok Zoltán, a Kreinbacher Birtok kereskedelmi és marketing vezetője kérdésünkre elmondta, hogy nem tudná megmondani, mennyivel fognak megemelkedni a költségeik az új rendelkezések miatt. Ők ugyanis egy évre előre rendelik meg a csomagolóanyagokat, legyen szó kartonokról vagy címkékről. Az idei évre tehát megvannak, náluk jövőre fog jelentkezni ez a drágulás. A szakember beszélt arról is, hogy jelenleg nem lehet beépíteni ezt a költségnövekedést az árakba, ugyanis a piac most nagyon érzékeny erre, a tavalyi elszabadult infláció és az áremelések miatt. Prisztavok Zoltán bevallotta, hogy az idei évben nem lenne annyira bátor, hogy be merje építeni a megemelkedett költségeket az árakba, mivel erre hivatkozva árat emelni nem túl szerencsés. A szakember rámutatott, hogy a borágazat jelenleg nagyon nehéz helyzetben van Magyarországon, 2023-ban komoly visszaesés figyelhető meg a fogyasztásban. A nagy üzletláncok folyamatosan csökkentik az áraikat, mert különben nem tudnák eladni a készleteiket. Prisztavok Zoltán szerint sokkal kevesebb a forgalom, sokkal kisebb a fogyasztók vásárlóereje, mint 1-2-3 évvel korábban. Az, hogy hogy a pandémiára egy gazdasági világválság jött, rendkívül nehéz helyzetbe hozta az ágazatot.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!