2022-ben az EU-ban a dinnye, görögdinnye, szamóca, őszibarack és nektarin együttes betakarított termése 8,6 millió tonna volt, ami 6,3%-os csökkenést jelent a 2021-es szinthez (9,2 millió tonna) képest

– közölte összesítésében az Európai Bizottság. Ez a visszaesés elsősorban a sárgadinnye (-9,5% 2022-ben) és a görögdinnye (18,4% 2022-ben) alacsonyabb betakarított termésének köszönhető. Az őszibarack és a nektarin termelése viszont nőtt (+5,6% 2022-ben), az eperé pedig viszonylag változatlan maradt.

Spanyolország a legelső

Spanyolország a nyári gyümölcsök egyik legfontosabb uniós termelője. Az EU görögdinnyéjének közel felét (45,4%), sárgadinnyéjének közel egyharmadát (32,0%), valamint mind az eper, mind az őszibarack és nektarin (26,9%) több mint egynegyedét (27,3%) termelte 2022-ben.

Hasonlóképpen, Olaszország az EU dinnyéjének valamivel több mint egyharmadát (36,1%), őszibarackjának és nektarinjának (35,6%), valamint görögdinnyéjének egynegyedét (25,6%) termelte.

Néhány különleges nyári gyümölcs esetében más uniós tagállamok voltak a legfontosabb termelők: Lengyelország a második helyen áll az epertermelésben (az EU össztermelésének 16,7%-a), Görögország a második helyen áll az őszibarack- és nektarintermelésben (27,1%) és a harmadik helyen a görögdinnye-termelésben (12,4%), Franciaország a harmadik helyen áll a pézsmadinnye-termelésben (18,8%), Németország pedig a harmadik helyen áll az epertermelésben (az EU össztermelésének 11,1%-a).

Idén a piaci zavarok meghatározóak

Spanyolországban a dinnye esetében 2021-ben még 23 ezer hektáros termőterülettel számoltak, de idén már a 20 ezer hektárt sem érik el, ennek ellenére a nagyon korai dinnyeszegmensben értékesítési problémákkal küzdöttek az ottani termelők. Március-áprilisban ugyanis a dinnyének kifejezetten kedvező időjárás mellett a tavalyi hozamok csaknem dupláját szedhették le a földekről, majd amikor elkezdték exportálni, beütött a hideg április végi – május eleji időszak, amelynek következtében az európai kereslet visszaesett – közölte korábban a Fruitveb.

Nő a termőterület

Idehaza a dinnyetermelés tavaly jelentős visszaesést szenvedett el, mindössze 2635 hektáron termelték, és a 2022-es emlékezetes aszály miatt a termésmennyiség sem alakult jól. Idén a görögdinnye-termőterület 2870 hektárra bővült, és ennek a növekedésnek a motorja Kelet-Magyarország volt: itt 25-30%-kal nagyobb területen termesztenek majd görögdinnyét, míg az ország többi termesztőkörzetében.

Az országos termőterület örvendetes, 10 százalék körüli növekedése ellenére sem éri még el a 2021-es szintet (3500 hektár), ráadásul a jóval magasabb munkaerőigényű sárgadinnyénél területcsökkenéssel is kell számolni (a tavalyi 350 után idén körülbelül 315 hektáron foglalkoznak majd ezzel a kultúrával).

Az idei trendek közül feltétlenül megemlítendő, hogy tovább csökken a megtermelt dinnyék mérete, mivel a fogyasztói igények egyértelműen ebbe az irányba mutatnak, és ez a trend már tavaly is jelentkezett: az áruházakban a folyamatosan a ládákban maradtak a nagyobb dinnyék, miközben a kisebb, 5-7 kilós árut mindig elkapkodták a vevők – tette hozzá a szakmai szervezet.

Összefoglalva elmondható, hogy a magyar termőterület előző években tapasztalható zsugorodása megállt, és 10% körüli növekedés tapasztalható - kivéve a sárgadinnyét.

Nem tesz jót a kötelező akció

A probléma inkább az árakkal van. Június 1-jétől elrendelte a kormány a multiknál a kötelező akciózást, amelyet gyümölcsök és zöldségekre is alkalmazni kell.

Az elmúlt napokban több áruházlánc is kedvezményt hirdetett a magyar dinnyére, amin a termelők és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is felháborodott. Azt kifogásolják, hogy még csak most kezdődött el a szüret, és máris akciós áron adják a terméket a boltok.

Más gyümölcsöket tekintve idén a csapadéknak hálásak lehetnek a termelők, ám a fagy, a szokatlanul hűvös tavasz helyenként komoly problémákat okozott.

A túl sok csapadék kárt is okozott, például a cseresznye esetében néhol repedések jelentek meg a gyümölcsökön a hirtelen érkező, nagy mennyiségű víz miatt, a meggy esetében szintén sok a víztartalom. Ezen két termény esetében jelentős veszteségek is keletkeztek idén, igaz, inkább a tavaszi fagyok tizedelték meg az állományt, valamint a virágzás idején tapasztalt borús, hűvös időjárás.

A fagy leginkább a kajszi és az őszibarack termését károsította, itt országosan mintegy 70-80 százalék a kiesés, vagyis az idei kínálat nagyon gyenge.

Az alma termését ma a szakma jónak látja, az elmúlt évek nehézségei után idén normális évet zárhatnak az almatermelők – legalábbis, ami a termés mennyiségét illeti.

A legnagyobb gond ezeknél a gyümölcsöknél is az árakkal van: a termelők költségnövekedését nem veszi figyelembe a piac, amelyet idehaza és külföldön egyaránt a fogyasztáscsökkenés jellemez.