Amikor egy új termőév kiindulási helyzetét vizsgáljuk, első körben célszerű áttekinteni az előző év történéseit, amelyek meghatározóak lehetnek a gyümölcsfák kondíciójára, a piaci viszonyokra, vagy az általános gazdasági környezetre nézve - mondta el Apáti Ferenc az Agrárszektor kérdésére. A szakember beszélt arról is, hogy a 2023-as év az időjárás szempontjából meglehetősen vegyes képet mutatott: és bár az országot szerencsére elkerülte a 2022-es, történelmi léptékű aszályhoz hasonló szárazság, a gyümölcsfák azt még az elmúlt évben sem heverték ki teljesen. Jó példa volt erre a dió, amelynél a vártnál sokkal kisebb termést takarítottak be az előző évi szárazság miatt, de a csonthéjas gyümölcsöknél is rossz volt a terméskötődés, ami nem csak a 2023. tavaszi fagyokkal, hanem a 2022-es aszállyal is összefüggésben volt - tette hozzá a FruitVeB elnöke.
Nem sikerült jól az év: túlélésre játszik a magyar gyümölcstermesztés
Apáti Ferenc rámutatott, hogy 2023/2024-es téli időszakban sem jelentkezett csapadékhiány, még annak ellenére sem, hogy összefüggő, tartós hóborítottság idén sem alakult ki. Korántsem volt ekkora szerencséje az ágazat szereplőinek tavaly a tavaszi fagyokkal, amelyek 2023-ban súlyos károkat okoztak, elsősorban a kajszi- és őszibarack-ültetvényekben. Amint ez lenni szokott, nem is csak Magyarország szenvedett ettől, Ausztriában például még súlyosabb volt a helyzet. Számos év példája bizonyítja, hogy akár jelentős fagykárok után is helyreállhat a fák kondíciója, persze megfelelő kezelés és tápanyagellátás mellett.
Ezért a 2024-es év kezdetéről elmondható, hogy súlyos aszály áthúzódó hatása nem fenyeget, sőt a talajok nagyon jól feltöltöttek vízzel, a tavalyi gyengébb termés miatt pedig „kipihenték” magukat a fák, így - ha esetleg idén elkerülik a tavaszi fagyok az ültetvényeket - akár jó termés is lehet. Ezért nem is a múlt, hanem az előttünk álló időszak lesz a meghatározó, például most az lenne fontos, hogy a fák mély- vagy kényszernyugalmi időszakát biztosító hideg időszakot ne szakítsák meg tartósan meleg periódusok, amelyek korai rügypattanást, korai virágzást okozva jelentősen növelnék a tavaszi fagykárok bekövetkezésének kockázatát
- magyarázta Apáti Ferenc.
A FruitVeB elnöke szerint 2024-es év piaci viszonyairól és általános gazdasági környezetéről talán csak egy jós tudna szemléletes képes festeni, azt azonban aláhúzta, a tavalyi évet szinte végig uraló inflációs környezet hatásait talán nem is szükséges bemutatni. Ez nem csak a termelők számára okozott és okoz most nehézségeket az inputanyagok beszerzése, drágulása miatt, hanem a fogadó fél oldaláról is problémás, mert áthúzódó hatásai csökkenthetik a fogyasztást. Ez megint nem csak hazai jelenség, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban is hasonló tendenciákat figyeltünk meg - mondta Apáti Ferenc. További aggasztó körülmény, hogy a szomszédban még mindig dúl a háború, ami szerencsére nem közvetlenül, hanem a különböző politikai és szabályozási intézkedéseken keresztül érezteti hatásait az ágazatban. Ehhez hasonlóan áttételesen gyűrűznek be a nemzetközi szállítási láncok megszakadásával, elakadásával jelentkező problémák, amelyekről egyrészt nem lehet tudni, hogy mikor és meddig hatnak, másrészt a Magyarországon jelentkező hatások is több kapcsolódáson keresztül jelentkeznek.
Csak egy példa erre: idén kisebb volt a lengyel almatermés, a feldolgozóipar is nagyobb igénnyel lépett fel, és a lengyelek sok új, Európán kívüli exportpiacra kezdtek el szállítani. Erre most a Vörös-tengeren a lengyel almaszállításokat is veszélyeztetik az ottani katonai műveletek
- mutatott rá Apáti Ferenc.
Fontos változás azonban, hogy a 2021-2022-es mély energiaválság, illetve az erős gazdasági hullámvölgy keltette bizonytalanság 2023-ban már sokat szelídült, megnyugodtak a piacok, így a 2024. évet egyelőre közel sem övezi akkora bizonytalanság.
Van-e jövője Magyarországon a baracktermesztésnek?
A FruitVeB elnöke elmondta, hogy Magyarország az őszibarack és a kajszibarack szempontjából a termeszthetőség északi határán van, és minden évben komoly veszélyt jelentenek a fagykárok. Persze, erre azt is lehetne mondani, hogy akkor talán abba kellene hagyni a gyümölcs termesztését. De akkor mit mondjanak a termesztők, akkor amikor sikerül megvédeni a fagyoktól az ültetvényeket, és kiderül, hogy adott évben az őszibarack vagy a kajszi az egyik legjövedelmezőbb gyümölcskultúra Magyarországon? Illetve jellemző jelenség az is, hogy egy jelentős fagykárt szenvedett évben számottevően emelkedik a barackok ára, ami részben kompenzálja a terméskiesést, feltéve, hogy az nem közel 100%-os. Hosszabb távon a piaci viszonyok, a külföldi importnyomás és az elkerülhetetlen koncentráció mindenképpen ki fogja kényszeríteni, hogy csak a legjobb árutermelő gazdaságok maradjanak talpon, de túlnyomórészt ők sem egyedül, hanem másokkal összefogva, szervezetten. Ezt a folyamatot a magyar őszibarack termőterületének alakulása eklatáns módon szemlélteti, mely felére zuhant ez előző 20 évben.
Jövője mindenképpen van a termesztésnek, de ahogy az a fenti ábrán is látható, a húsz évvel ezelőttinél lényegesen kisebb területen, csak a legjobban termelő gazdaságokban, és a legjobb adottságú területeken. Nagy kérdés, hogy ez a csökkenő tendencia meddig tart, de magyar baracknak valószínűleg mindig lesz helye a pultokon, csak legyen felismerhető, jó minőségű, és legyen belőle kellő árualap ahhoz, hogy a kereskedelemben érdemes legyen vele foglalkozni
- vélte Apáti Ferenc.
Mely gyümölcsök lehetnek a következő időszak nagy nyertesei és vesztesei?
Kétségtelenül van hazánkban néhány olyan faj, amelynek nem kedveznek a klímaváltozással átalakuló környezeti feltételek, és a gazdasági peremfeltételek sem. Klasszikus példa a málna, melynek már túlságosan forró a hazai klíma, de talán a nagy kézi munkaerőigény még nagyobb probléma, nemcsak drága lenne, de nem is lehet már elegendő szedőt találni a munka elvégzéséhez - mondta el a FruitVeB elnöke. Apáti Ferenc szerint azonban vannak viszont új jövevények - egyelőre inkább kuriózumként - amelyek általában délről terjednek észak felé: ilyen a kivi és a füge, a zöldségek között pedig az édesburgonya, amit 15-20 éve még nem termesztett hazánkban szinte senki. (Az éghajlat változásának és az átlaghőmérsékletek emelkedésének legékesebb példája a füge terjedése. Ez a gyümölcs korábban - 20 éve - még épp nem tudott termőre fordulni Borsodban, a novemberi fagyokkal mindig odalett a termés. Tavaly nyáron kétszer is termett ugyanaz a bokor - a szerző megjegyzése.) Valószínűsíthető azonban, hogy ezek a mediterrán eredetű gyümölcsfajok tíz éven belül még nem terjednek el jelentősen hazánkban.
A FruitVeB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon észlelhető egy másik jelenség is, ez pedig a támogatásokból nyerhető pénz maximalizálásának végletes gyakorlata. Ebben kiugró kultúra a dió, és a bodza, ahol pár év alatt 2-3 ezer hektárral nőtt a „termőterület”, és az édeskömény, amelynek területe szintén pár év alatt a sokszorosára, 8,3 ezer hektárra ugrott. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy támogatások jönnek-mennek, egy tollvonással megszüntethetők, országos szinten nyilván nem ezekre kell alapozni.
Egy régi aranyásó mondás szerint: „Az arany ott van, ahol megtalálod”. Nem lehet biztos receptet adni egy-két faj megnevezésével, mert mindet lehet rosszul és kiválóan is termeszteni, de vannak olyan közös jellemzők, amelyek nélkül jól láthatóan egyszerűen nem megy: ilyen a termelői összefogás és a folyamatos technológiai fejlesztés, főleg a kézi munkaerő kiváltása érdekében, vagy egy márka, brand kialakítása, ami nélkül a termék nem ismerhető fel a többi között. A lényeg, hogy majdnem bármilyen gyümölcsfajt termelhetünk Magyarországon is versenyképesen: ha azt magas technológiai színvonalon, hatékonyan és szervezetten tesszük. Nem valamely gyümölcsfaj termelője fogja abbahagyni, hanem aki rosszul termel
- mondta Apáti Ferenc.
Most kell lépni, mert később nagy baj lesz
Hasonlóképpen látja a helyzetet a Klímapolitikai Intézet, amely friss elemzésében rámutatott, hogy egyes gyümölcsfajták, így a kajszi, cseresznye, meggy, szőlő és alma esetében most kell minél hamarabb új adaptációs stratégiákat kidolgozni, mert egyes forgatókönyvek szerint a 2050-2060-as évekre a mostanihoz képest 85-90%-kal kevesebb termés lehet ezeknél a gyümölcsöknél a tavaszi elfagyások miatt. Mint írták, a klímaváltozás és a növekvő időjárási szélsőségek miatt most már nem elég a gyümölcsösökben régi védekezési formák (füstölés, meszelés, vizes permetezés, légkeveréses fagyvédelem) használata: a fagyvédelmi technikákat ma már modern, nemzetközi és hazai precíziós technikákkal kell ötvözni. Vagyis csak úgy készülhet fel a következő évek kihívásaira az ágazat, ha egyszerre több alternatív technikát és technológiát egyszerre vetnek be az ágazat szereplői. Ehhez azonban szükség van jól felszerelt, korszerű fajtaadaptációs és technológiai kísérleti állomásokra (melyekkel jelenleg lényegében nem rendelkezünk), különben a magyar gyümölcstermesztés tíz éven belül eltűnik a térképről - tette hozzá Apáti Ferenc.
