A múlt évi aszály pusztítása után ez önmagában nem lenne feltétlenül kedvezőtlen, ugyanakkor a terményt napjainkban még veszteséggel sem lehet eladni. Ez az igazi probléma. Az Ukrajnából behozott gabona agyonnyomta a hazai piacot. A magyarországi importtilalom még él, a gabonaalku összeomlásával és a tengeri szállítás ellehetetlenülésével a részben Magyarországon átvezető európai közúti és vasúti tranzitútvonalak ismételten előtérbe kerülhetnek. Ennek következtében félő, hogy az ukrán termények a hazai feszültségek levezetést szolgáló export lehetőségét még inkább ellehetetlenítik - írja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők (MOSZ) közleményében.

Tényleg megéri ebbe belevágni? Nagyot kaszálhatnak így a magyar gazdák

Az előző negyedévben azt mondták, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes.

Jelenleg a feldolgozói, termelői raktárak jelentős tavalyi, illetve ukrán készletekkel bírnak, kereslet az új termények iránt lényegében nincs. Ha valaki mégis venne gabonát, 60-70 ezer Ft-ot, a hazánkban is irányadó európai árnál csak 30-35 százalékkal kevesebbet adna érte. A búzatermesztésnél például a tagi jelzések alapján a költségek elérik az 550.000Ft-ot hektáronként, miközben ez a jónak tekinthető 6 t/ha átlagtermés és 70 ezer Ft/t-ás ár mellett is 130 ezer Ft-ot meghaladó hektáronkénti veszteséget jelent. Ez a kedvezőtlen kép az olajos növényeknél még markánsabb. A kapacitások korlátosak. A piac és az alacsony ár a kukoricánál és a napraforgónál már komoly raktározási problémákat vetít előre, ami a helyzetet tovább súlyosbítja, a veszteségeket tovább növeli.

A tavalyi példa nélküli aszály és a költségek irreális mértékű emelkedése sok termelőnél felemésztette az elmúlt évek tartalékait, még egy veszteséges évet már nem bírnak el. Az ő életeben maradásukat biztosítani kell. Az Ukrajnából beszállítható szemes termények tilalmát mindenképp fent kell tartani, ez önmagában viszont kevés a súlyos helyzet megoldásához. A problémát az EU is elismerte, azonban annak kezelése elégtelen, a károk kompenzálására megítélt összeg gyakorlatilag nulla. A MOSZ azt kéri a magyar kormánytól, hogy kezdeményezzen piacvédelmi intézkedéseket a dömpingáras ukrán import ellen Brüsszelben és átmeneti jelleggel biztosítson költségvetési forrást a gazdálkodók talpon maradásához.