A kukorica, napraforgó és szója termesztésével foglalkozó csaknem 150 gazdálkodó előtt Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK) professzora elmondta: a tavalyi történelmi aszály és forróság után idén kedvezőbb volt a kukorica, a napraforgó és a szója termesztéséhez az időjárás, a 30 éves átlagnál kicsivel több csapadék egyenletesebb eloszlásban érkezett - olvasható az egyetem hivatalos oldalán. Augusztus elején még úgy nézett ki, hogy kukoricából és napraforgóból rekordtermés lesz, de az akkor jött hőhullám miatt ez meghiúsult. A termésátlag kukoricából országos átlagban így is eléri a hét tonnát, napraforgóból három tonna várható.

Ugyanakkor bőven lenne javítanivaló a magyar kukorica, napraforgó és szója termesztési technológiáján, mert a termelékenységünk mindössze egyharmada ezekből a németnek, a franciának vagy a hollandnak. Ehhez a Debreceni Egyetem agrárkara sok segítséget tud adni, a konferencián ezeket igyekszünk a gazdáknak bemutatni. Arra kell törekedni, hogy az összes érdekelt hazai fél minden évben megtalálja a számítását

- jelentette ki Pepó Péter

A MÉK egyetemi tanára hozzátette, hogy az orosz-ukrán háború miatt a korábbinál jóval nagyobb mennyiségben érkezik Európába ukrán kukorica és napraforgó, ami hozzájárul a világpiaci árak csökkenéséhez. Ez a helyzet véleménye szerint valószínűleg a háború után is megmarad, ami a magyar gazdákat alkalmazkodásra kényszeríti. Pepó Péter arról is beszélt, hogy a szója magyarországi vetésterülete évek óta nagyjából 60 ezer hektár, melyről 160-180 ezer tonna GMO-mentes termést takarítanak be. Ezt Magyarország szinte teljes egészében exportálja német és osztrák biogazdáknak, közben az ország 200-250 ezer tonna GMO-s szóját hoz be Argentínából, Brazíliából és az Egyesült Államokból. A szója esetében is a termesztés hatékonyságának javítását kell célul kitűzni.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a kukoricáról szóló előadásában hangsúlyozta, hogy az új piaci helyzetben a magyar gazdáknak megfelelő vetésszerkezetet kell kialakítani és javítani szükséges a tőkeellátottságukat. Mint fogalmazott, az elmúlt négy-öt évben keresték a magyar gabonát, ez mostanra sajnos megváltozott, annak ellenére, hogy tavaly rekord alacsony termést takarítottak be. Most kínálati piac van, melyre igyekszünk felkészíteni a termelőket - fogalmazott Petőházi Tamás. A szakember beszélt arról is, hogy az ukrán gabona Magyarországra érkezését tiltó rendelkezés szeptember 15-ig van érvényben, amelyet lehetséges, hogy december végéig meghosszabbítanak.

Az Európai Uniónak hosszú távon kell megoldania az ukrán áruk európai elhelyezésének a kérdését

- fűzte hozzá Petőházi Tamás.

A szakember az egyetem hivatalos lapjának kérdésére azt is kifejtette, hogy nemesítettek már az egyre forróbb, száraz nyarakat jól tűrő kukoricafajtákat. Azt azonban hozzá kellett tennie, hogy ezek terméshozama egyelőre még elmarad a hagyományosoktól.