Idén az átlagos alomméret 13 volt és a kisviperák átlagosan 14,4 centiméteres hosszúsággal és 2,6 gramm súllyal jöttek világra. A megfigyelt és feljegyzett párzások esetében az átlagos vemhességi idő 108 nap volt. Az augusztus első hetében tapasztalt hidegfront és heves esőzések hatására a szülések hozzávetőleg egy héttel később történtek az eddigi években megszokottnál.

Személyi igazolványt is kapnak

A több évtizedes gyakorlathoz hasonlóan a kisviperák születésüket követően egyedi regisztráción esnek át, melynek során elkészülnek az azonosításhoz szükséges fotók, valamint születéskori testsúlyuk és testhosszuk is feljegyzésre kerül.

Ezek az adatok egy adatbázisba kerülve lehetővé teszik az egyes egyedek azonosítását.

A rákosi viperák álelevenszüléssel hozzák világra utódaikat. A vemhesség során a nőstények testében az embriók különálló hártyás burokban fejlődnek, amiket tekinthetünk meszes héj nélküli tojásoknak. A kisviperák ebben az átlátszó burokban jönnek világra, melynek felszakítása a születést követő első erőpróba. Rögtön ezután első vedlésükön is túlesnek, majd szétszélednek és önállóan táplálkoznak.

Veszélyeztetett a hazai állomány

A csaknem ötszáz példányból álló szaporulat óriási jelentőségű a veszélyeztetett faj fennmaradása szempontjából, hiszen a jelenlegi vadon élő populációk mindössze hazánk két területén: a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn, minimális egyedszámmal. A teljes hazai állomány 500-1000 példány között valószínűsíthető

– áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

A rákosi vipera rohamos térvesztésének legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. Az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat a faj számára kedvezőtlennek bizonyult. Tovább ritkította állományait a kereskedelmi célú gyűjtés, és a szándékos pusztítás. A megmaradt, kislétszámú populációk sérülékenyekké váltak, s már kisebb lokális katasztrófák is elegendőek lehetnek felmorzsolódásukhoz – teszik hozzá.

Oktatási programjaik is vannak

Rákosi vipera védelmi program fontos feladata a szemléletformálás is.

Ennek megfelelően a védelmi program nem csupán a faj szaporításával foglalkozik, hanem nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a rákosi viperát minél több emberrel megismertesse. Ennek érdekében az MME, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai óvodákban, iskolákban tartanak szemléletformáló előadásokat a rákosi vipera mellett a hazai kígyófajokról is. Különböző rendezvényeken, szakmai napokon az érdeklődő felnőtt közönség megismerheti ezt az egyedülálló fajt és a hozzá kapcsolódó védelmi programot.

Az információs kampány célja annak bemutatása, hogy milyen szerepet töltenek be ezek az élőlények a hazai ökoszisztémában, valamint eloszlassák a velük kapcsolatban elterjedt tévhiteket, ezáltal javítsák a viperák általános megítélését.

A Rákosi Vipera Védelmi Programot az Agrárminisztérium és az Európai Unió LIFE-Nature alapja támogatja, de magánadományokkal is támogatják a kezdeményezést mindazok, akiknek fontos ennek a kifejezetten veszélyeztetett fajnak a fennmaradása.

Fotók: rakosivipera.hu